Magyar Nemzeti Levéltár – Az Archivum Regnitől az elektronikus levéltárig (Budapest, 2013)

3. Az Archivum Regni és az Országos Levéltár - Pusztulás és újjáépítés

Pusztulás és újjáépítés 15 Alig több mint egy évtized után ismét a romokból kellett újjáépíteni a levéltárat. A helyre- állítás 1961-re fejeződött be. A tető a nyolcvanas években újra az eredetihez hasonló cserép­borítást kapott, ami ezúttal is a pécsi Zsolnay gyárban készült. A hatvanas évekre eredeti épületét kinőtte az intézmény, ezért két új telephelyet is kellett szereznie. 1949 és 1969 között két és félszeresére, 50-ről 129 főre emelkedett a levéltári sze­mélyzet létszáma. Bővült és korszerűsödött a mikrofilmező és a restauráló műhely, aminek köszönhetően például a mikrofilmtár 1950. évi kétmillió felvételes állománya két évtized alatt 20 millió felvételre szaporodott. A hatvanas és hetvenes évek fordulóján ismét átszervezték a magyar levéltári rendszert. A területi levéltárak a Fővárosi Tanács és a megyei tanácsok intézményei lettek, több szak- levéltárat létesítettek, a Magyar Szocialista Munkáspárt pedig felállította saját archívumi há­lózatát. Az Országos Levéltár Népi demokratikus osztályából 1970. június 1-jén létrehozták az Új Magyar Központi Levéltárat. Ezt követően több mint két évtizeden át kettéosztva mű­ködött a korábban egységes nemzeti intézmény. A Magyar Köztársaság Országgyűlése 1991. december 12-én törvényt alkotott a kettéosz­tott intézmény újraegyesítéséről. Az erről rendelkező 1991. évi LXXXIIL. törvény egyúttal ál­lami tulajdonná nyilvánította a Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt iratanyagát, amit 1992 első felében a Magyar Országos Levéltár vett kezelésébe. Már a törvény előkészítésének szakaszában kormányzati döntés született arról, hogy az óbudai volt szovjet katonai laktanya területén fel kell építeni egy új levéltárépületet. A nyolcvanas években nyilvánvalóvá vált, hogy a Magyar Országos Levéltár az adott elhelyezési kö­rülmények közt nem tudja megfelelően ellátni felada­tait, raktárai megteltek. A rendszerváltást közvetlenül megelőzően, majd a kilencvenes évek elején számos olyan állami nagyvállalatot számoltak fel, amelyek történeti értékű iratai biztonságba helyezéséről gon­doskodni kellett, ezért elkerülhetetlennek látszott egy új levéltárépület építése. Az 50 ezer iratfolyóméter le­véltári anyag befogadására alkalmas Lángliliom utcai levéltárépület 1997 végén nyitotta meg kapuját Óbu­dán a kutatók és a nagyközönség előtt. A kilencvenes évek elején meghozott kárpótlási törvények ugyan óriási nehézségeket okoztak a levéltáraknak, de pozitív hozadékuk is volt. Sokan tapasztalhatták meg a minden­napi életben is, hogy milyen hasznos a levéltárak léte, értettek meg valamit a levéltári munka fontosságából. Olyan emberek, akik egyébként egész életükben a levéltárak közelébe sem ju­tottak volna el. MNL OL óbudai kutatóterme

Next

/
Thumbnails
Contents