Magyar Nemzeti Levéltár – Az Archivum Regnitől az elektronikus levéltárig (Budapest, 2013)
3. Az Archivum Regni és az Országos Levéltár - Erős állam, modern közigazgatás, szervezett levéltár - A levéltárak szerepének átalakulása
10 3. AZ ARCHIVUM REGNI ÉS AZ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR VeszprémvöWyi apácakolostor alapítólevelének 1109. évi átirata. MNL OL Dl 11 Az egyre szaporodó igazgatási feladatok (nemességigazolási és községi törzskönyvezési ügyekben szakvéleményezés stb.) nagymértékben hátráltatták a levéltári feldolgozó munkát. Többnyire származási adatokat, armálisokat, címereket, a nemesség kihirdetésének dokumentumait keresték az érdeklődők. Ugyanakkor az Országos Levéltár munkatársai jelentős egyéni történetírói és forrásközlési tevékenységet fejtettek ki. A levéltár méltó elhelyezését a 20. század elején sikerült megoldani. Az Archivum Regni 1756. évi alapításakor a pozsonyi országházban talált otthonra. Innen 1784-ben, a feloszlatott klarissza apácarend budai kolostorának épületébe, a budai országházba költözött, ahol a levéltári használatra átadott helyiségek már a beköltözéskor is szűkösnek bizonyultak. Már a modern Országos Levéltár létrehozásakor, 1874-ben fölmerült egy önálló levéltári épület felépítésének terve, de csak 1911-ben született döntés az új levéltárépület építésének előkészítéséről. „Az ország egyik legfontosabb intézménye - írhatta végül a Vasárnapi Újság 1913-ban -, az Országos Levéltár rövidesen hajlékot cserél. Új és monumentális palotába költöznek
