Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)
Kovacsics József: Bevezetés a történeti statisztika forrásainak tanulmányozásába
Conspectus introductionis in notitiam Regni Hungáriáé geographico historicopoliticam 1759, Berzeviczy Gergely: De commercio et industria Hungáriáé 1797, a német nyelven írt munkák közül Windisch Károly: Politisch-Geographisch- und historische Beschreibung des Königreichs Ungarn 1772., valamint Böttlicher J. G. Statistische Übersichts-Tabellen aller europ. Staaten Leipzig 1780, és Brunn Fr. L. Tabellerisches Lehrbuch der neuesten Geographie und Statistik 1786-ból c. táblázatos munka. Bél Mátyás után a statisztikai irodalom legkiemelkedőbb alakja, Schwartner Márton: Statistik des Königreichs Ungern (Ein Versuch von Martin Schwartner, Professor der Diplomatik und erstem Bibliotheks-Custos auf der Kön. ungarischer Universität zu Pest. Pest 1798.) című munkája a XVIII. századi magyar statisztikai irodalom legjelentősebb alkotása. Művének ismertetése külön tanulmányt igényelne. 5 A történeti statisztika szempontjából könyvének 5. fejezetét tartjuk szükségesnek kiemelni, melyben a szerző felsorolja a statisztika forrásait. E/só' forrásként az okleveleket, az államszerződéseket, kereskedelmi szerződéseket, helytartótanácsi rendeleteket jelöli meg. Az oklevelek Schwartner szerint a „legfontosabb és legtisztább források". Második forrás; államiratok> a magyar országgyűlés jegyzőkönyvei. A magasabb és alantasabb kormányszékek (pl. megyék) jegyzőkönyvei, jelentéseik a Helytartótanácshoz és az udvari Kamarához, ,,pl. a II. József-féle tíz kerület topográfiai és statisztikai leírásai, amelyeket 1788ban azok biztosai a Helytartótanács útján a császárnak beküldtek, remek statisztikai adatokat tartalmaznak." Az 1791. évi törvényben kiküldött bizottságok 4 évig működtek, sok statisztikai adatot hoztak nyilvánosságra. Ide tartoznak a protestáns zsinat iratai s a magyar Calendarium titulare, amely a Helytartótanács égisze alatt minden év elején latin nyelven jelent meg. További forrásként az 1795. évben megjelent Schematismust, Fleischmann Péternek Description des Reichstags zu Augsburg 1582 c, Augsburgban megjelent művét és Fleischmann „Beschreibung des zu Regensburg 1594 gehaltenen Reichstags" c, Regensburgban megjelent művét jelöli meg, amely az egyházi vezetők és az állami tisztviselők legrégibb jegyzékét adja. A Schematismus literarius hozza az összes katolikus iskolákban tanítók neveit. A püspöki kalendáriumok közül az elsőt Barkóczi prímás adta ki 1763-ban. A legrégibb, a szerző által ismert magyar kalendárium 1584-ben jelent meg, amely Slovacius Péter krakkói astrologus művének fordítása. Harmadik forrás: Hazai művek. Szászky: (Bél munkatársa) Introductio in Orbis hodierni Geographiam c. műve. Felemlíti Schwartner a Wienerische Anzeigen aus den K. K. Staaten c. lapot, melynek munkatársai majdnem kizárólag magyarok voltak s főleg Magyarországgal foglalkozott. Itt sorolja fel Lekmann „Doppelte Reise von Pressburg", Tessedik „Ungarischer Landmann", Benczúr, Benkő József és Sámuel műveit. Windischnek Geographia des Königreichs Ungarn, Pressburg 1780 c. művét, a „vasszorgalmú" Korabinsky: Produkten-Lexicon és Produkten-Karta c. művét és a másokkal együtt szerkesztett történelem-statisztikai almanach ját. A statisztika negyedik forrásaként a külföldi írásokat és útleírásokat sorolja fel. Schwartner Márton munkáján még a göttingai egyetem leíró iskolájának a hatása látszik; túlnyomó benne a leíró elem, erősen kötik a skolasztikus sémák. Könyvének a népességről szóló fejezete a leggazdagabb adatokban. Itt már meglátszik a kutató irányzat hatása, mely — Petty nyomán — a számok, mértékek, súlyok tudományává teszi a statisztikát.
