Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)
Kovacsics József: Bevezetés a történeti statisztika forrásainak tanulmányozásába
A nemesség számarányának megállapításához egy 140 évvel későbbi — 1847. évi — nemesi összeírást használt fel akkor, amikor rendelkezésére állott az 1784—87ben végrehajtott II. József-féle népszámlálás anyaga is. Kimaradt az összeírásból a kuriális községek közel 10%-a, ennek következtében ezeknek a népessége sem szerepel Acsády számításaiban. Acsádynak az ország 1715—20. évi 2 és fél milliós népszámát fenti okok következtében Szabó István és Barsy Gyula, e kötetben pedig Dávid Zoltán korrekciói 3 és fél 4 millióra teszik. 43 Csak így érthető meg az 1784—87-es népszámlálás idején Magyarország 6 926 000-es, Erdély 1 471 000-es népességszáma. A felhozott példa elég meggyőzően bizonyítja, hogy a becslésnek, mint a tömegészlelési módszernek a történeti statisztikában való felhasználásánál kellő körültekintéssel kell eljárni. b) A helytörténeti kutatás és a történeti statisztika kapcsolata A történeti statisztika országos adatainak feldolgozása mellett módszertani szempontból a kisebb közigazgatási vagy gazdasági egységek, városok, községek, uradalmak anyaga feldolgozásának fontosságát szeretném kiemelni. A helytörténeti kutatásoknál igen fontos szerep jut a történeti statisztikának. A történeti statisztikai adatok adják azt a vázat, amelyre a helytörténeti kutatás felépülhet. Ilyen feldolgozásoknál mód nyílik a társadalom és gazdaságtörténet mélyrehatóbb vizsgálatára, könnyebben meg lehet állapítani, hogy a lakosság fejlődésének vagy visszafejlődésének számai között milyen okok húzódnak meg. Egy-egy kisebb terület számait könnyebb ellenőrizni és értékelni, mint az országos adatokat. Az egyes helységek történeti statisztikai anyagának összegyűjtése és feldolgozása jelentős módszertani szempontból is. Nem véletlen, hogy az eddigi történeti statisztikai tanulmányok jelentős részben monográfiák. 44 Helytörténeti vonatkozásban bőséges anyag áll rendelkezésünkre; sokszor a helyi vonatkozású történeti statisztikai anyag bővebb és részletesebb, mint az élő, mai statisztikai anyag. Alkalmas arra, hogy azok alapján egy-egy falu, város teljes társadalmi és gazdasági képét meg tudjuk rajzolni történeti statisztikai módszerrel. Ezt írja Mályusz Elemér és ezt vallja Ila Bálint is. 45 ,,Az ily módon összegyűjtött és egész napjainkig terjedő statisztikai anyag alapján lehet azután komoly eredmény reményével vizsgálni, hogy valóban állandóan egy helyben lakott-e a ,,glebae adstricta plebs" s nem szivárgott-e át a városba iparosnak vagy napszámosnak, nem volt-e a közelben pl. bánya, amely nagyobb mértékben vonzhatta volna magához. Ilyen előtanulmányok után lehet azután megrajzolni a falunak a múlt században bekövetkezett proletarizálódását, a gyárak alakulásának és a kivándorlásnak immár történeti, befejezett tényben nyilvánuló hatását." 46 A történeti statisztikai adatok hiánya is oka volt annak, hogy eddig nem készült el hazánk helységeiről egy olyan feldolgozás, amely a községek fejlődésére vonatkozó főbb adatokon (a községek keletkezése, pusztulása, népesség, mezőgazdaság, ipar fejlődése stb.) keresztül bemutatta volna községeink, városaink településtörténetét. A külföldi helytörténeti kutatások már megindultak ezen az úton 47 s némi eredményről magyar vonatkozásban is beszélhetünk. 48 * A Magyar Tudományos Akadémia I. osztályának megbízásából folyó helytörténeti kutatások rendelkezésre álló történeti statisztikai anyaga e kötet megírásánál is nagy segítséget jelentett. (Szerk.)
