Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)

Történeti statisztikai táblázatok

41 1650-től nincs a jegyzékekben, mert a dézsmát a város egy összegben megváltja. 42 Az egri káptalan birtoka. A XVI. századi jegyzékekben néhány esetben feljegyzik, de számadat nélkül, a XVII. században puszta, többé nem is népesül be. 43 1652-ben 16 taksás fő lakik benne, dézsmát nem adnak. 44 Összeírtak még egyszer 1557-ben a faluban két zsellért, később többé nem szerepel. 45 Csak 1557-ben írják össze, később tiszta nemesi falu. 46 A jegyzékekben egyetlen esetben sem fordul elő. 47 A jegyzékekben egyetlen esetben sem fordul elő. 48 1637 után pusztásodott el és a század végéig nem is népesült be. 49 Csak kétszer fordul elő, mint dézsmamentes hely: 1692-ben és 1693-ban. 50 A jegyzékekben állandóan a puszták között említik. Ma külterületi lakotthely Izsófalva határában. 51 1548-ban a felnémeti járásban írják össze, számadat nélkül, többé nem szerepel. 52 1578—1700 között állandóan puszta. Az arlói járásban Apátfalva és Mogyorósa vidékén sorolják fel. Ma ismeretlen. 53 Egyetlen esetben, 1595-ben szerepel a dézsmás részére kiadott nyílt parancsban. Ma ismeretlen, ördögfalva vidékén feküdt, esetleg azonos azzal. 54 1638-ban 21 nemes is lakik a faluban. 55 Egyetlen esetben, 1605-ben említik a jegyzékek mint lakatlan helyet, melynek földjei után 5 személy adott gabonadézsmát és kettő méhtizedet. 56 A jegyzékekben'egyetlen esetben sem szerepel. 57 Csupán két esetben említik mint pusztát: 1548-ban és 1556-ban. Ma külterületi lakotthely Bogács határában. 58 1652-ben 12 puszta házhelyét is összeírták. 59 A XVII. század második felében tűnik fel a jegyzékekben az arlói járásban. A dézsmás a helyet nem tudja azonosítani és feltalálni, ami azt mutatja, ferdítésről van szó: ilyen hely nem létezett. 60 A közölt számok a kilencedjegyzékek adatai, mert Rudabánya a tizedjegyzékekben nem fordul elő. 61 1625—1700 között az arlói járásban jegyzik fel mint pusztát. Inkább szőlőhegyeit említik Promontorium Sámson néven. Ma ismeretlen. 62 Az 1580-as években elnéptelenedett. 1585-ben Rákóczi Zsigmond megtelepítette, azonban ismét pusztává vált s csak a XVIII. században népesedett be újra. 63 A jegyzékekben egyszer sem fordul elő. 64 1562-ben 16 puszta házhelyét írják össze. 65 Végvár, így maga a helység leginkább puszta. Gerse városrész a XVT. században néhány esetben még lakottnak van feljegyezve, de később ez is elpusztult. 66 1576 után állandóan puszta. 67 1652-ben puszta házhelyeinek száma 19. 68 Egyetlen esetben írják össze 1548-ban a felnémeti járásban, azonban számadat nélkül. 69 Csak két esetben szerepel, éspedig 1601-ben puszta, 1674-ben pedig 5 sziráki lakos Finkében vetett. 70 A jegyzékekben egyetlen esetben sem fordul elő. 71 1622-től állandóan puszta, 1691-ben helyét sem találták. 72 Két esetben említik a jegyzékek: 1548-ban a felnémeti járásban számadat nélkül és 1612-ben a báránydézsmában. Inkább Heveshez tartozott. 73 1548-ban és még néhányszor említik mint pusztát, majd többé neve sem fordulelő. Ma külterületi lakotthely Szentistván határában. 74 Az 1564. és 1568. évi jegyzékek szerint puszta, az utóbbi évben határában egy nyilasi parasztnak volt vetése. Később nem emlegetik. Ma ismeretlen. Csánki szerint ~L.ak mellett puszta. 75 Az 1578. évi szendrővölgyi bordézsmában fordul elő, de szerepel Borsod megye dicajegyzékeiben is. Ma ismeretlen. Sajószentpéter és Sajókaz& vidékén, vagy attól északra feküdt. 76 1572—1700 között emlegetik. Földjét néhány esetben Dövény lakói művelik. Felsőnyárád határában Tövises tanya őrzi emlékét.