Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)
Kovacsics József: Bevezetés a történeti statisztika forrásainak tanulmányozásába
1830-ban jelent meg. Anyagában 1819-ig közölnek visszatekintő adatokat. A harmadik évfolyamban, mely 1830 és az előző 10 év eredményeit tartalmazza, a táblák mellé csatoltak egy „Handbuch der österreichischen Monarchie" c. leíró jellegű részt, mely a Monarchia 1830. évi állapotának tudományos leírását adja. 1842-ig a kötetet kőnyomatos úton készítik, 1842-ben engedélyezik a táblázatok nyomdai sokszorosítását. 1845-ben az eddig titkosan, pár példányban készülő anyag közforgalomba bocsátását is engedélyezik. A Tafeln kötetei felölelik 1865-ig a hivatalos magyar statisztikai szolgálat megalakulása előtti időszak népességi, gazdasági, szociális és kulturális adatait. Anyaguk nem a közvetlenül végrehajtott statisztikai összeírások eredményeit öleli fel, hanem különböző közigazgatási, igazságszolgáltatási, egyházi, számvevőségi szervek, betegségi, jótékonysági, alapítványi intézőségek által nyilvántartott adatok összefoglalása. A népesség számára és az állatállományra vonatkozóan közölt adatok jórészt, Magyarország kivételével, az 1804 és 1847 között végrehajtott összeírások eredményeit tartalmazzák. A magyarországi népességi adatokat a lelkészek által eszközölt népösszeírásból merítették. Az adatokat a népmozgalmi eredmények alapján helyesbítették. A mezőgazdasági adatokat — így a mezőgazdasági termelés eredményét — a községek és a járási hatóságok összesítései alapján állapították meg. Az ipari adatokat (termelési érték, munkáslétszám, munkabér stb.) már közvetlenül a gyáraktól szerezték be. Felhasználták a Tafeln szerkesztői adatközléseiknél a legfőbb kormányszékek iratait is. Az itt őrzött számszerű anyag gazdag forrása volt a publikációnak. A Tafeln kötetei — mint az a források vázlatos felsorolásából is látható — átmeneti műfajt képeznek a történeti statisztikai dokumentumok és a hivatalos statisztikai anyag között. Már van a kötetekben közvetlenül statisztikai módszerrel végrehajtott összeírási eredmény is, a legtöbb anyag azonban még nem hivatalos összeírásból származik. A gazdag anyag, mely hazánk XIX. század eleji társadalmi és gazdasági viszonyainak megismerése szempontjából nagyjelentőségű anyag, még nincs eléggé feltárva statisztikai irodalmunkban. Néhány népességi táblát e kötet függelékében mutatunk be. A Tafeln kötetek adatainak bírálata és értékelése a részletkutatások feladata. E tanulmány keretei nem engedik meg, hogy e korszaknak hibái ellenére is becses történeti statisztikai értékű anyagainál időzzünk. A főszámvevő igazgatóságból 1840-ben kivált a statisztikai részleg; megalakították az ún. közigazgatás-statisztikai igazgatóságot (K. K. Direction der Administra ti ven Statistik 34 . Vezetői: Luca, Czoernig, Ficker, majd Inama Sternegg). Magyarországról közölt adatai különösen megbízhatatlanok. Pl. a Tafeln adatai szerint Magyarország népessége 1841 elején 10,5 millió (Erdély 2 092 526) az egész ország a katonai határőrvidékkel 13 797 735, csodálatos módon 1851-ben csak 13 191 563. Eszerint'öt év alatt— az évenkinti 1%-os természetes szaporodást is számítva — 1,2 millióval fogyott volna a népesség. A közigazgatás-statisztikai igazgatóságot 1859-ben ismét a főszámvevő igazgatóság alá rendelték. Ez a jogállása egészen 1884-ig fennállott. A Direction der Administrativen Statistik 1850-ben megkezdte a „Mittheilungen über Handel, Gewerbe und Verkehrsmittel, sowie aus dem Gebiete der Statistik überhaupt" c. havi folyóirat kiadását. Az 1850. és 1851. év 24 füzete közölte a konzuli jelentéseket, a bécsi kereskedelmi és iparkamara jelentéseit az 1849—50. évekről, az
