Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)

Történeti statisztikai táblázatok

Megjegyzések a 4. táblához: (A „Tafeln..." kötetben közölt eredeti feljegyzések szerint.) Települések. A városi és a nem városi lakóhelyek között Magyarországon nehezebb a határvonalat meghúzni, mint máshol, ezért a statisztikai írásokban uralkodó nézet szerint egyszer több, máskor kevesebb helyet vettek fel a városok közé. Házak, családok, népesség száma. A lakóhelyek, házak, családok és a népesség száma Magyarországon és Erdélyben csak megközelítően állapítható meg, mivel nincsenek hivatalos és a jelenre (ti. az adatok összeállításának időpontjára) vonatkozó adatok; ezért a Monarchia öszszegei is csak megközelítőeknek tekintendők. 1830—1848 becsült adatok, a továbbiak a két osztrák népszámlálás adataira támaszkodnak. A népesség lélekszáma. A becslésre vonatkozólag lásd az 1841. évi kötetben megjelent megjegyzést, amelyet magyarra fordítva 2. alatt közöltünk. Az 1830-as években a becslés alapja Magyarországon az 1786. és 1787. évi adatok, Erdélyben pedig az 1828. évi. A határőrvidék népessége az 1837. évi számlálás eredménye. Egyébként Magyarországról és Erdélyről általában az állandó, a katonai Határőrvidékekről a jelenlevő népesség számát közlik. Időpont. A népesség lélekszámát a kötetek—az 1857. évi számot kivéve (okt. 31.) — év eleji népességként közlik. Katonai népesség. A tartományok össznépességébe beleszámították a katonaságot, az előző évben történt kihelyezések alapján. A nyugdíjasok és hadirokkantak a polgári népességben szerepelnek. A külső vándormozgalmak hatása. A külső vándormozgalmak népességi hatásáról az 1841. évi Tafeln az alábbiakat jegyzi meg: „A be- és kivándorlásoknak az osztrák állam néptömegeire gyakorolt hatásáról nehéz biztosan közelebbit mondani, mivel az esetek többségét a hatóságok nem tudják kimutatni vagy azért, mert nem szereznek róluk tudomást, vagy pedig azért, mert azok a jelenlevő idegenek és a távollevő belföldiek kimutatásával keverednek. A bevándorlók száma biztosan meghaladja a kivándorlókét, az utóbbiak csak kis tömegekben, szórványosan fordulnak elő." 5. tábla. Adatok a népesség foglalkozási megoszlásáról (társadalmi rétegeződéséről) a; 1720 Foglalkozási ág (társadalmi réteg) Szám szerint % -os megoszlás Az adóköteles háztartásokban a családfő: 9 652 3,6 30 450 11,3 168 923 62,7 34 603 12,9 15 237 5,7 10 364 3,8 Adóköteles háztartások összesen .... 269 229 100,0 Megjegyzés: Horvát-Szlavonországok nélkül. Erdélyre vonatkozólag 1721. évi adat. Vö. Acsády Ignác bevezető szövegét a „Magyarország népessége a Pragmática Sanctio korában 1720—21." c.műben. M. Stat. Közi. Űj folyam XII. kötet Bp., 1896.