Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)

Történeti statisztikai táblázatok

Az 1827-től 1841-ig terjedő következő időszakban a kolera pusztításai*, melyek közel félmillió embert vittek el, nemcsak a népesség szaporulatát akadályozták meg több éven keresztül, hanem annak csökkenéséhez vezettek, úgyhogy a veszteség kiegyenlítéséhez több következő év volt szükséges, miáltal ennek az időszaknak az évi átlagos szaporulata az 1827-es év népességének 3/10 százaléka lett. Erdély népessége (az ottani határőrvidék kivételével) 1787-ben az akkor végzett katonai összeírás szerint 1 403401 lélek; az 1828-ban következő — a Contribution-táblákra támaszkodó — számítások pedig 1 860 401 népességszámot mutatnak ki az erdélyi provinciában. Azóta többhelyt nem volt emelkedés, mivel azonban a születések és halálozások számát évente kimutatják, így az 1828-as év növekedésének alapján, a születéseknek a halálesetekkel szembeni többletét hozzáadva — népességszám a következő évekre a valóságot megközelítő módon megállapítható. E módon a kiszámított népesség 1841-ben 2 092 526 fő. Ugyanígy 1799-re a népesség számát 1 493 925-ben állapították meg. Ha összehasonlítjuk a különböző korok születési és halálozási számait a fenti eljárással, a népességszámok is további megalapozást kapnak. Év 1792 1802 1821—1830 átlaga 1831—1840 átlaga 1841 Születések Halálozások Különbözet 41 457 52 019 63 253 64 827 67 559 29 855 41 703 39 219 47 923 51 859 11 602 10 316 24 034 16 904 15 700 A születések és halálozások száma 1792-ben és 1802-ben kb. ugyanolyan arányt mutat az akkori népességhez viszonyítva, mint az 1841-ben kimutatott számok a most feltett számhoz viszonyítva. Fényes Magyarország statisztikájában Erdély népességét (korábbi évek összeirasaés számításai szerint) a Partiummal együtt 1 722 218-ban állapítja meg (ebből a partes reapplis catae 208 903). Az egyházmegyei sematizmusok Erdélyben csak a római és görög katolikuk népességet tartják számon; csupán a nagyváradi püspöks éghez tartozó Kraszna és KÖzép-Szolnomegyében mutatják ki a másvallásúakat. Ha ezeket az adatokat teljesebbé tesszük a Fényes adak taival, akkor Erdély népessége a Katonai Határőrvidékek nélkül 1 896 874 lélek, amely csa186 826 fővel kevesebb, mint a táblába felvett szám. Lenk v. Treuenfeld k. u. k. Feldmarschall Lieutenant (aki az ország viszonyait jól ismeri) geográfiai-topográfiai-statisztikai Erdélyi Lexikonában (Bécs, 1839) az ottani tartományi népességet több mint 2 millióra becsüli. * 1831. és 1832. években 237 380 kolera halálesetet jegyeztek fel. désének becslése 1818—1830. 1825 1826 1827 1830 1818—1830. évi népességszám közötti különbség 100 főre jutó népszaporulat p e s s é g 12 év alatt összesen 1 évre: 12 év alatt 1 évre 10 562 222 10 672 268 10 781 523 11 117125 1 292 148 107 678 13,2 1,1 1 787865 1 813 643 1 835 544 1 896 908 287 268 23 939 17,8 1,5 1 011 303 1 030 602 1 050 694 1 071 551 145 141 12 095 15,7 1,3 13 361 390 13516513 13 667 761 14 085 584 1 724 557 143713 14,0 1,2