Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)

Bibliográfia

HORVÁTH, Michael: Statistica Regni Hungáriáé et partium eidem adnexarum. 2. kiad. Posonii. 1802. XXIV+542. 1. OSzK, AK, EK, KSHK. HUEBNER, Otto: Statistische Tafel aller Länder der Erde. Frankfurt am Main. 17. Aufl. 1868. EK, KSHK. HUNFALVY János: Bányászat és ipar. Pest, 1869. 28. 1. Statistikai előadások, 5. füz. EK. — Európa államainak rövid statistikája. Pest, 1868. 308. 1. EK. — Az osztrák birodalom rövid statistikája, különös tekintettel a magyar államra. Pest. 1867. VIII. 216. 1. EK. HUNGARN. Des Ehmals gedrückte, vom Türken berückte, nun Trefflich erquickte Königreich Hungarn, samt dessen Ströme-Fürsten der weltberühmten Donau. Frankfurt. 1688. 1038 + 120. 1. AK, KSHK. ILA BÁLINT: Gömör megye. Bp. M. Tud. Ak. 1946. 355. 1. Magyarság és nemzetiség. 1. sorozat 2. k. EK. ILLESS Y János: Az 1754—55. évi országos nemesi összeírás. Bp. 1902. 156. 1. OSzK, KSHK. — A kincstári szüret a Hegyalján 1748-ban. MGSz. IV. évf. 1897. 373—376. 1. OSzK, AK, EK, KSHK. — A selyemtenyésztés állapota Magyarországon 1771-ben. MGSz. IV. évf. 1897. 321—330. 1. OSzK, AK, EK, KSHK. —- Vásárszabadalmak jegyzéke. MGSz. VI. évf. 1899. 370—372., 422^33., 472— 477. 1. OSzK, AK, EK, KSHK. INA MA-STERNEGG, K. T. Geschichte und Statistik. Statistische Monatschrift VIII. 1882. Jan. Heft. KSHK. — Die Quellen der historischen Bevölkerungsstatistik. Statistische Monatschrift XII. 1886. S. 387 u. ff. KSHK. — Die Quellen der historischen Preisstatistik, u. o. KSHK. — Über historische Statistik. Roma 1887. (Bulletin de l'Institut Intern, de Statistique. Tome II. vol. 1. S. 160. u. ff.). KSHK. IVÁNYI Béla: Adalékok a magyar pénz történetéhez a XVI. században. MGSz. 1906. 132—134. 1. OSzK, AK, EK, KSHK. — Bihar és Bars vármegyék vámhelyei a középkorban. Bp. MGSz. 1905. 82—112.1. OSzK, AK, EK, KSHK. — Eperjes város háztartása a középkorban. MStSz. 1930. 2. sz. 145—146. 1. (Rövidített közlemény.) OSzK, AK, EK, KSHK. — A Kanizsayak fizetési lajstroma 1503— 4-ből. Töredék. Bp. MGSz. XII. évf. 1905. 15—35. 1. OSzK, AK, EK, KSHK. JAKÓ Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt. Bp. 1940. VIII +424. 1. + 1 kép. OSzK, KSHK. — A gyalui vártartomány urbáriumai. Kolozsvár, 1944. Cili, 482. 1. 7 t. Monumenta Transsilvanica. OSzK. JANCSÓ Benedek: Az erdélyi románság legrégibb hiteles statistikája. Bp. 1900. 141. 1. OSzK, KSHK. — A román nemzetiségi törekvések története és jelenlegi állapota. Bp. 1896—1899. 1—2. k. OSzK, KSHK. JANKOVICH, Anton: Pesth und Ofen, mit ihren Einwohnern, besonders in medizinischer und anthropologischer Hinsicht. Ofen. 1838. XIV+261 + 14. 1. 2. t. OSzK, AK, KSHK. JOBBÁGYOK költözése és szökése. MGSz. IL évf. 1895. 245—247. 1. OSzK, AK, EK, KSHK. JUHÁSZ Lajos: A porta történetéhez 1526— 1648. Bp. 1936. 84. 1. OSzK, KSHK. JURJEVICH, Josephus: Theoria statisticae. Zagrabiae, 1825. 12, 131. 1. 2 tábla. EK. KALMÁR Gergely deák Regestumja kereskedéséről 1574—82. Közli: Kerekes György. MGSz. X. évf. 1903. 71—94. 1. OSzK, AK, EK, KSHK. KALMÁR Gusztáv: A török uralom hatása a Dunántúl népességére. Föld és Ember. Bp. 1929. OSzK. — A török uralom hatása a Dunántúl népességére. Dunántúli Szemle, 1943. OSzK. A KAPUVÁRI uradalom számvitele 1868ban. Közli: Merényi Lajos. MGSz. IX. évf. 1902. 419—425. 1. OSzK, AK, EK, KSHK. A KAPUVÁRI uradalom személyzeti kiadásai 1690-ben. Közli: Merényi Lajos. MGSz. IX. évf. 1902. 470—473. 1. OSzK, AK, EK, KSHK. KARLOVSZKY Endre: Erdély ipara a XVIII-ik század végén. MGSz. III. évf. 1896. 217—257. 1. OSzK, AK, EK, KSHK.