Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)

Bibliográfia

Mind a háromfajta levéltárhoz ún. leíró jegyzékeket készítenek. A jegyzékekben csomónként sorolják fel az iratokat, megjelölik az évkort és elég részletesen a tartalmat, így a leírások igen jó és kimerítő tematikai tájékoztatók. A kéziratok katalóguscédulái a levéltárban vagy a Levéltárak Országos Központjában állnak rendelkezésre. III. Területi levéltárak Míg az Országos Levéltárban az országos vonatkozású hatóságok, intézmények stb. levéltári anyagát őrzik, a helyi vonatkozású és helyi érdekű anyagot a területi levéltárak gyűjtik. Jelenleg a területi hálózat 21 levéltárat számlál. Ezek: 1. Budapesti 1. számú, 2. Budapesti 2. számú, 3. Debreceni, 4. Egri, 5. Esztergomi, 6. Győri, 7. Gyulai, 8. Kaposvári, 9. Kecskeméti, 10. Miskolci, 11. Nyíregyházi, 12. Pécsi, 13. Soproni, 14. Szegedi, 15. Szekszárdi, 16. Székesfehérvári, 17. Szentesi, 18. Szolnoki, 19. Szombathelyi, 20. Veszprémi és 21. Zalaegerszegi állami levéltárak. Általában a korábbi megyeszékhelyeken szervezték meg és ennek megfelelően megtalálhatók e levéltárakban a volt megyei és a megye területén őrzött volt városi levéltárak, továbbá a helyi vonatkozású vállalatok, esetleges ipari üzemek, valamint családok stb. begyűjtött levéltárai. Szervezési és anyagbiztonsági meggondolások alapján Nógrád megye levéltára a Budapesti 2. számú, Mosón megyéé a Győri, Bács-Bodrog megyéé a Kecskeméti, Abaúj-Torna és Zemplén megyéé a Miskolci, Baja városé a Pécsi állami levéltárakban, illetve azok gondozásába került. A területi levéltárakba tartoznak, ha helyileg nem is mindig ezek raktáraiban őriztetnek, a volt hiteleshelyi levéltárak, az egri, esztergomi, győri, kalocsai, pécsi, székesfehérvári, váci, vasvár— szombathelyi és veszprémi káptalanok, valamint a csornai, pannonhalmi és zalavári konventek országos levéltárai. Az állami levéltárak ez idő szerint teljes anyagukról egyetlen átfogó leltárral rendelkeznek, az alapleltárral. Kéziratban használhatók Budapesten is a Levéltárak Országos Központjában. Rendszerük azonos az Országos Levéltár megfelelő leltáraiéval : megtalálható bennük a tárgyismertetés és az anyaghoz használható segédeszközök felsorolása. Folynak a területi levéltárakban más természetű leltározási munkálatok is. Már eddig több helyen elkészültek a repertóriumok, melyeknek közlési módszere azonos a Festetich levéltár repertóriumának fentebb ismertetett rendszerével. Ezek hasonlóképpen hozzáférhetők itt Budapesten, a Központban. Nagy jelentőségű munka tárgyunkra a területi levéltárakban őrzött mindennemű összeírások számbavétele. Mintát szolgáltatott erre Soós Imre a Heves megyei feudáliskori összeírások nyilvántartásának elkészítésével és közlésével (megjelent a Levéltári Híradó — kézirat gyanánt sokszorosításban kiadja a Levéltárak Országos Központja — 1955. évi folyamában). Jobbágy, nemesi és vegyes összeírások címszavak alatt időrendben publikálja a konskripciók rövid tartalmát azoknak fejcímeivel együtt. Mivel hasonló természetű összeírások őriztetnek a többi állami levéltárakban is, ilyenfajta nyilvántartásbavételük a történeti statisztikai kutatásokat nagy mértékben fogja fellendíteni. Értesülés szerint a nyilvántartások, melyek a történeti statisztikai kutatások követelményeit messzemenően figyelembe veszik, részben 1956. év végére, részben 1957. év közepére elkészülnek és használhatók lesznek. A területi levéltárakban az iratanyag mellett nagy mennyiségű, a XVII—XIX. században keletkezett térképet őriznek. A térképek hely és szerzők szerint készített és időrendben őrzött katalógusa megtalálható Budapesten is az Országos Levéltárban és a Levéltárak Országos Központjában. A helymutató szűkebb tartalmú, mint az Országos Levéltár térképtáráé; nem szerepelnek benne az összes helységnevek. Hiányzik a térképekhez ez idő szerint a szakmutató. Az állami levéltárakban őrzött több levéltárról közölt ismertetéseket a Levéltári Közlemények, amint erre fentebb, az Országos Levéltárnál hivatkoztunk. IV. Egyházi levéltárak A kat. püspöki világi és gazdasági levéltárakban, továbbá a káptalanok, apátságok és prépostságok magánlevéltáraiban fontos történeti statisztikai források maradtak fenn: urbáriumok, uradalmi összeírások és számadások, jövedelemelosztási jegyzőkönyvek, tizedjegyzékek, kanonika vizitációk, anyakönyvek, népességösszeírások, az un. conscriptiones animarum stb. A ref. egyházi levéltárak állagában nagyobb érdeklődésre tarthatnak számot az anyakönyvek, az egyház-