Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)

Kovacsics József: Bevezetés a történeti statisztika forrásainak tanulmányozásába

5. A népesség nyilvántartására szolgált az egyes plébániákon vezetett ,,Liber de statu animarum" c. nyilvántartás, melyben az egyházközséghez tartozó hívek személyi és pasztorációs adatait vezették. Igen jelentős és jól felhasználható anyagot tartalmaznak népmozgalmi és településtörténeti szempontból az ún. „História domus"-ok, amelyek időrendben a plébánia fontosabb eseménytörténeti adatait foglalják össze. 6. Elsőrangú történeti statisztikai forrás, legfőképpen a XVIII. század második felének népesedéstörténete tanulmányozásához az ún. ,,Conscriptiones parochiarum", amely a 7 éven felüli lakosság számát, vallási megoszlását, társadalmi helyzetét (nemes, jobbágy) tartalmazza.

22 7. Az eddigiekben említett egyházi összeírásokon kívül az egyházmegye helyzetéről készült és a helytartótanácshoz (Status dioecesis)

23 (Correlatio ordinariatus cum Gubernio civili), valamint a pápához küldött jelentések is tartalmaznak számszerű adatokat (Kalocsán „Pontifex" című sorozat, a váci püspöki levéltárban a Visitationes liminum Apostolicorum)

24

. Ezek a történeti statisztikai források az egyházmegye vallási és népességi viszonyaira ugyancsak tartalmaznak számszerű adatokat. b) Városi összeírások A városok életére, népességére, a népesség társadalmi megoszlására, az ipar fejlődésére, a céhek kialakulására és történetére vonatkozóan becses történeti statisztikai anyag található a különböző városi összeírásokban, számadáskönyvekben,

25 a tanácsi és közgyűlési jegyzőkönyvekben, céhlevelekben. Budapesten 1686-tól, Rozsnyón 1692-től kísérhető figyelemmel a polgárok kötelékébe felvett lakosok száma, származási helye, foglalkozása, családi állapota.

26 A gabona- és a terményárak alakulása a XVIII. századtól folyamatosan végigkísérhető. A debreceni céhek élete a XVIII. század elejétől vizsgálható a történeti statisztika módszereivel.

27 A győri városi összeírások közül az 1737 — 38-as összeírást emeljük ki, amely részletessége miatt — városi polgárok nevei mellett feltünteti ezek foglalkozási megoszlását is — bőséges statisztikai kombinációkra ad lehetőséget. A szegedi összeírások közül ipartörténeti szempontból az 1752—55 között végrehajtott összeírások történeti statisztikai értékét emeljük ki.

28 Pécs város első részletes összeírása házösszeírás, 1695-ben készült. c) Különféle összeírások Népességi összeírások 1557 és 1595 között Gömör megye név szerinti jegyzéket készít a lakosságról. 1542-ben Sopron vármegyében írják össze a Rábaköz lakosságát. A nemesség számára, megoszlására vonatkozóan a vármegyék által készített nemesi összeírások és az ún. nemesi invesztigációk tájékoztatnak. Közülük teljesség tekintetében az 1754—55. évi nemesi összeírás emelkedik ki. 1725—28-ban összeírják a görögöket, 1724—25-ben a cigányokat, 1769—72ben az egyházi személyeket, 1765 és 1804 között pedig különböző összeírások történnek a bányászlakosságra vonatkozóan. Demográfiai szempontból figyelemre méltók a telepítési jegyzékek, melyek a letelepülők adatait tartalmazzák.