Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)

Thirring Gusztáv: A városok népességének 1848. évi összeírása a soproni „Népszámlálás" és főbb eredményei tükrében

Társadalmi szempontból a rendelkezésre álló anyag egyébként is nyújt lehetőséget az összeírt lakosság szociális állapotába való betekintésre és így bizonyos társadalmi rétegek adatainak megállapítására. Ugyanis,amely háztartásokban a családfő az értel­miségi osztályokhoz, a szabadfoglalkozásokhoz vagy a vagyonukból élők rétegéhez tartozott, azokban nyilván az egész háztartás a családfő állásának megfelelő társadalmi és vagyoni viszonyok között élt. Olyan viszonyok között, amelyek lényegesen el­térőek voltak a földmívesek, a kisiparosok, a napszámosok, vagy más hasonló foglal­kozási ágak életviszonyaitól. Nem nehéz tehát legalább nagy vonásokban képet alkotni azokról az eltérésekről, amelyek a különböző foglalkozási ágak vagy társadalmi osztályok háztartásainak életviszonyai és gazdasági helyzete között fennállottak. Ennek alapján azután topográfiailag is kimutathatjuk, hogy például a város mely részeiben éltek a vagyo­nosabb, ill. kedvezőbb gazdasági és kulturális helyzetben levő elemek, és melyekben a vagyontalan, kedvezőtlenebb gazdasági helyzetben levő rétegek; és ha az így nyert kép a fent említett hiányok miatt nem is tekinthető teljesen kielégítőnek, nagyjából mégis jellemző a város különböző részeire; mégpedig annál inkább használhatjuk fel e célra, mivel ilyen irányú egyéb adatok sem korábbról, sem a 19. század közepéről eddig egyáltalában nem álltak rendelkezésünkre. Megemlíteni kívánjuk még azt is, hogy azok az adatok, amelyek az összeírás­ban az egyes foglalkozási ágakhoz tartozó háztartások összetételére, valamint azoknak felekezeti megoszlására vonatkoznak, szintén élénken jellemzik az 1848. évi társa­dalmi viszonyokat, és mivel ily adatok a régebbi időkből egyáltalában nem állanak rendelkezésre és még az újabb népszámlálások sem igen terjeszkednek ki ezekre a kombinatív szempontokra, nemcsak helyi vonatkozásban, de elméleti tekintetben is figyelmet érdemelnek. A foglalkozási adatok ismerete tudvalevően az egyes városok és települések gazdasági jellegének, városiasságának megítélése szempontjából is rendkívül tanulságos. A foglalkozási statisztika említett hiányai ellenére is érdemes ezért összefoglalóan kimutatni Sopron város 1848. évi lakosságának megoszlását foglalkozási főcsoporton­ként. Ismételten is hangsúlyozzuk, hogy mivel ez az összeállítás a családfő foglal­kozása alapján veszi számba és sorolja az egyes foglalkozási ágakhoz nemcsak a családfőket, hanem a velük együtt összeírt egész népességet is, az alábbi adatok csak a tájékoztatásra alkalmasak. 21 Foglalkozási főcsoport A népesség megoszlása* szám szerint százalékban 3 264 19,5 422 2,5 5 496 32,8 1067 6,4 4 0,0 301 1,8 1 459 8,7 1 837 10,8 1 002 6,0 1 922** 11,5 16 774 100,0 őstermelés (mezőgazdaság stb.) Bányászat Ipar Kereskedelem Hitel Közlekedés Napszámosok külön megnevezés nélkül Közszolgálati és szabadfoglalkozások ... Nyugdíjasok és vagyonukból élők Egyéb és ismeretlen foglalkozásúak összesen * A családfő foglalkozása alapján csoportosítva az egész népességet. ** Ebből ismeretlen foglalkozású 1538. (Ez a viszonylag elég magas szám természetesen meglehetősen befolyásolja a foglalkozási adatok alakulását.)

Next

/
Thumbnails
Contents