Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)

Thirring Gusztáv: A városok népességének 1848. évi összeírása a soproni „Népszámlálás" és főbb eredményei tükrében

A népösszeírás adatai szerint a Bel- és Külvárosnak 740 háza közül 130-ban •csak egy lakás volt, 131-ben 2 lakás, 122-ben 3 lakás, 105-ben 4 lakás és 76-ban 5 lakás. A csak 1 vagy 2 lakásos, tehát kifejezetten kicsi házak (261 ház) a házállománynak jó harmadrészét (35,3%) tették ki. Középnagyságúaknak tekinthetjük azokat a házakat, amelyekben 3 —10 lakás volt. Ilyen ház összesen 446 volt, vagyis a házállománynak 60,1 %-a. Ezek közül 303 házban, vagyis 41,0%-ban3—5 lakás volt és 143-ban, tehát a házak 19,1 %-ában 6—10 lakás. Ezek szerint a házaknak több mint 95 %-a volt kicsi vagy közepes nagyságú és mindössze csak 33 házat, vagyis a házaknak 4,5%-át lehetett nagy háznak minősíteni, ti. olyannak, amelyben 10-nél több lakás volt. Ezekben a számadatokban tükröződik vissza Sopron városának 1848. évi építkezési jellege. Ennek a lényege az, hogy a házaknak 3

/

5 része középnagyságú volt, a határozottan nagynak nevezhető házak száma pedig elég alacsonynak mondható. A házak nagyságának megoszlása tekintetében azonban Sopron városa mindamellett az első helyek egyikét foglalta el a magyar városok között, mert bár 1848-ra vonatkozólag más magyar városokról ily konkrét adataink, sajnos, nincsenek, már a régebbi adatok is meggyőzően bizonyítják, hogy Sopron város az ország más városaival összehasonlítva, mennyire kiválik a nagyobb házak jelentős aránya által, szemben a kisebb házak jóval csekélyebb kontingensével.

17 Hogy pedig Sopron városa a XVIII. század vége óta mennyivel fejlődött e tekintetben, mennyire csökkent ezen idő alatt a kis házak aránya és növekedett a középnagyságú és a nagy házak hányada, ez a következő összehasonlításból ítélhető meg: A házak száma Év 1—2 3—5 6—10 10-nél több lakással a) Szám szerint: 1785 1848* 301 261 288 303 97 143 22 33 1785 1848* b) Százalékokban: 42,5 35,3 40,7 41.0 13,7 19,1 * A városfalon kivüli 175 ház (és az 5 ismeretlen) nélkül. 3,1 4,5 Erre az összehasonlításra vonatkozólag meg kell jegyeznünk, hogy mivel az 1848. évből a városfalon kívüli házaknak lakásaik száma szerinti megoszlását nem ismerjük, az 1785. évből is csak a Bel- és Külváros házait vettük számításba, figyelmen kívül hagyva a városfalon kívül állott házakat. így tehát az összehasonlítás teljesen azonos területre vonatkozik és eredményei kifogástalanok. Látni már most az összehasonlításból, hogy milyen mértékben tolódott el a házaknak nagyság szerinti megoszlása mind jobban a nagyobb házak javára. A kicsi házaknak nemcsak az aránya, de abszolút száma is csökkent. A nagyobb ház-kategóriák pedig fokozatosan növekedtek és pedig annál nagyobb arányban, minél több lakás volt a házakban. Hogy a legkisebb házak száma 1785-től 1848-ig 301-ről 26l-re csökkent, azt nem szabad annak tulajdonítani, mintha ilyen házakat lebontottak volna, hanem hogy ráépítés