Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)

Thirring Gusztáv: A városok népességének 1848. évi összeírása a soproni „Népszámlálás" és főbb eredményei tükrében

Különösen, érdekes megvilágításban részesülnek azonban az épületek azokban az adatokban, amelyek az összeírásból meríthetők. A lajstromok adataiból ugyanis kitűnik, hogy minden házban hány lakás volt, és azokban (házanként) hány lélek élt. Ezek az adatok csak olyan esetben nem teljesen pontosak, amikor valamely lakás ideiglenesen lakatlan volt és ez okból az összeírásból kimaradt.*

2 Ezeknek az eseteknek a száma azonban nagyon csekély volt és így alig érinti az összeírás eredményeit. Az összeírás anyagából megállapítván a házban levő lakások és a bennük élő egyének számát, ebből egyrészt a ház nagyságára, másrészt annak lakottságára vonatkozólag nyerünk oly adatokat, amelyek a házakra épületstatisztikai tekintetben is igen jellemzők. A különböző nagyságú vagy lakottságú házak topográfiai eloszlása élesen megvilágítja azután az egyes városrészek külső képét, kisebb-nagyobb városiasságát és építkezési kialakulását. Ebből a szempontból az 1848. évi megfigyelések II. József kora óta az első rendelkezésre álló ilynemű adatok és ez okból a városnak hat évtized alatti fejlődését igen tanulságosan világítják meg. A házakra vonatkozó adatok megállapítása a házszámozás alapján általában kellő pontossággal megoldható. Az 1848. évi összeírásnak azonban e tekintetben is van fogyatékossága. Az összeírás ugyanis a városfalakon kívül egyáltalában nem közöl házszámokat, hanem csak a lakásokat sorolja fel folytatólagos sorszámmal. Itt a házak számát magából az összeírásból nem tudtuk megállapítani, hanem kénytelenek voltunk a házak tényleges számát a megfelelő telekkönyvekben található házszámok alapján megállapítani. Az 1848. évi összeírásnak ez a hiánya csak annyiban jelent tehát veszteséget, hogy a városfalakon kívül összeírt lakásokat nem tudtuk házanként szétválasztani és így nem tudtuk megállapítani, hogy az egyes házakban hány lakás volt. Ez okból a házak nagyságát és lakottságát feltüntető táblázatokban a városfalon kívüli házaknak lakásaik száma és a bennlakók száma szerinti megoszlása hiányzik. Az említett hiányosságok ellenére is megállapítható azonban, hogy az 1848. évi összeírás eredeti anyagának megőrzése, ami Sopron város levéltárának érdeme, a város népesedési, gazdasági és építkezési fejlődésének tanulmányozását igen előnyös és kimerítő módon teszi lehetővé. 4. Az összeírás főbb soproni eredményei Az 1848. évi soproni népösszeírás jelentőségére és értékére vonatkozó megállapításokat a főbb eredmények szemelvénys%erü felsorolása kellőképpen alátámaszthatja. Minthogy az összeírás adatainak minden részletre kiterjedő feldolgozása meghaladja e tanulmány kereteit, az alábbiakban a város fejlődésére, házállományára, társadalmi és demográfiai viszonyaira vonatkozó egyes fontosabb adatok-adatcsoportok össze foglalására szorítkozunk.* * Az összeírás eredményeinek teljes feldolgozásában a szerzőt megakadályozta betegsége, majd halála. A tanulmánynak az eredményeket taglaló következő része dr. Thirring Gusztáv eredeti feldolgozásait és elemzéseit közli, kiegészítve egyes csak táblázatosan hátramaradt, szövegesen azonban már fel nem dolgozott szempontokkal. — Terv szerint az összeírás teljes anyaga is hozzáférhető lesz, a még hiányzó feldolgozások elvégzése után. (A szerkesztő megjegyzése.)