Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)

Thirring Gusztáv: A városok népességének 1848. évi összeírása a soproni „Népszámlálás" és főbb eredményei tükrében

érdekegyesítését, az értelmességek öszvesitését gátolták, elenyésztettek; — azon százados visszaélés, mely a községi igazgatás hatalmát kevésnek kezében örökítvén, az érdekelt polgárok üdvös befolyását kirekeszté, igazságos választási és tanácskozási rendszerré változtatott... A városok eddigi fennállott igazgatási módja megszűnik; és a törvény értelmében újabb rendszerrel cseréltetik az fel." A városok új igazgatásának elveit alapvetően az 1848. évi 23. te. („A szabad királyi városokról") fektette le. E törvénycikk 11. §-a nyilvánosan összehívandó kö^gytílés tartását rendelte el. Ezen a közgyűlésen az idézett törvénycikk, illetve rendelet értelmében egyedül az eddigiTanács és választott polgárság bírand tanácskozási és határozási joggal. Ez a gyűlés köteles a várost az említett törvénycikk rendelkezései, ill. az adott utasítások szerint — lehetőleg egyenlő — kerületekre felosztani és — miként a soproni példa mutatja — egy központi küldöttséget (választmányt) megalakítani, mely azután kerületek szerint részekre oszlik fel és ilyen módon tartozik az illető kerület összes lakosságát, a népesség számához is kötött 22. § teljesítése végett pontosan összeírni; majd ennek megtörténtével legfeljebb öt nap alatt megvizsgálja az összeírtak választójogosultságát és a választóképességgel bírókat lajstromba foglalja. A városi képviselőtestület megalakításának és a választói lajstrom elkészítésének alapjául tehát egy népszámlálás-szerű általános összeírás rendeltetett el, s ennek foganatosítása volt — legalábbis Sopronban — a városi Tanács legsürgősebb feladata. E célból ugyanis Sopron város Tanácsa és a választott polgárság már 1848. április 26-án nyilvános közgyűlést tartott,

2 melyen bemutatták az április 19-i miniszterelnöki rendelettel megküldött új törvényeket. A közgyűlés nyomban hozzáfogott az összeírás előkészületeihez és ennek gyors végrehajtása céljából Sopron városát azonnal 4 kerületre osztotta fel. A közgyűlés az összeírás végbevitelére, valamint a választók lajstromának elkészítésére 20 tagú középponti választmányt rendelt ki. A közgyűlés a középponti választmánynak — összeírás-technikai szempontból is figyelemre méltó — teendőit a következőkben állapította meg: 1. „Magát a meghatározott 4 kerület szerint akképpen feloszt ja, hogy minden kerületre 5 tag jusson." 2. „Az összeírást a fertálymesterek hozzájárultával teszi és azt egy nappal előbb az illetőkkel tudatja, hogy eljövetele alkalmával hon legyenek." 3. „A lakosság összeírását külön rovatok szerint végbe viszi." 4. „Befejeztetvén az összeírás, az összeírási alválasztmányok legfölebb 5 egymás után következő napot határoznak és hirdetnek, melyeken az illető kerületben összeülve, a választás jogát igénylőket személyesen elfogadják és a 6. §. szerint kimutatandó képességet megvizsgálják, az illetőket a mintául leküldött lajstromba bejegyzik, a lajstromokat 3 napra kifüggesztik.. ." 5. „Az összeírásnak sommázatját kerületekre felosztva, a lajstromokkal és jegyzőkönyvekkel együtt a Tanácshoz beadja, mely azoknak kinyomatását elrendeli." Az összeírásra vonatkozó hirdetmény, magyar és német nyelven, 1200 példányban kinyomattatott, úgy, hogy körülbelül minden házra jutott egy példány. Sopronban az összeírás négy kerület szerint nyomban a közgyűlés után kezdetét vette és teljes erővel folyt. Május 6-án kelt hirdetményében a központi választmány közölte, hogy mivel a lakosság összeírása befejeztetett, most a választók összeírása következik, amit a belügyminiszteri rendelet értelmében május 1. és 11. napja között kellett végrehajtani. Az összeírás eredményeit és a választók összeírásáról szóló külön lajstromokat a középponti választmány a május 18-i közgyűlésen

3 terjesztette Sopron város Tanácsa