Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)
Thirring Gusztáv: A városok népességének 1848. évi összeírása a soproni „Népszámlálás" és főbb eredményei tükrében
A VÁROSOK NÉPESSÉGÉNEK 1848. ÉVI ÖSSZEÍRÁSA — A SOPRONI „NÉPSZÁMLÁLÁS" ÉS FŐBB EREDMÉNYEI TÜKRÉBEN* Az ország népességének megállapítását és számbavételét célzó kormányzati intézkedések a távoli múltba nyúlnak vissza. Ezeknek az intézkedéseknek a célja — a modern népszámlálások általános irányzatától eltérően — nem az egész népesség, hanem azon — a lakosságnak mindenesetre igen nagy részét alkotó — néposztályok (társadalmi csoportok, népességi rétegek) összeírása volt, amelyeknek ismerete az államháztartás vagy az országvédelem szempontjából elengedhetetlen volt. így jöttek létre azok a nagyszámú összeírások, amelyek a megadóztatás helyesebb mértékének megállapítását, vagy a katonai szolgálatra alkalmas népcsoportok számbeli nagyságának megállapítását voltak hivatva elősegíteni. A középkortól kezdve se szeri, se száma a dicális összeírásoknak, a jobbágy-összeírásoknak, a polgárság vagyoni és jövedelmi viszonyait célzó összeírásoknak és így tovább. A régi összeírások ezt a gyakorlati célt szolgálták; és az összeíró hatóságoknak egyáltalában nem volt célja vagy óhaja, hogy az ország egész népességét hiánytalanul megállapítsák, mert nem fűződött semmiféle érdek azon társadalmi osztályoknak, néprétegeknek összeírásához, amelyek az adóztatás vagy a honvédelem szempontjából irrelevánsak voltak. Lassanként azonban mégis tudatára ébredtek a kormányzati körök, hogy a népesség teljes állományának ismerete is oly tényező, amelynek a helyes kormányzat és közigazgatás szempontjából nagy jelentősége van. Ez a szempont először azokban az összeírásokban domborodik ki, amelyeket a Helytartótanács Mária Terézia korában a magyarországi városokra nézve — majd a „népességi könyvek" bevezetésével a községekben is — kötelezővé tett. A Helytartótanácsnak erre vonatkozó első (5309. számú) rendelete 1771. május 14-én kelt; ebben Pálfy Miklós gróf a szabad királyi városokkal közli az uralkodónak *Dr. Thirring Gusztáv (1861—1941.) nem teljesen befejezett utolsó munkája, amelyen főleg élete utolsó évében-hónapjaiban, még kórházi ápolása idején is — csaknem haláláig — dolgozott. A tanulmány befejezetlensége ellenére az eddig nem ismert népösszeírás tartalmáról és jelentőségéről eléggé teljes képet ad. Közzététele — annak ellenére, hogy adatai csak egyetlen városra, Sopronra vonatkoznak — célszerűen egészítheti ki a történeti statisztika forrásait ismertető tanulmány-sorozatunkat, mert a soproni tapasztalatok az összeírás végrehajtását és adatainak tanulság-értékét általános szempontokból is jól jellemzik. — A tanulmányt rövidítve közöljük : a most közlésre kerülő szöveg nem tartalmazza a kifejezetten helyi vonatkozású, valamint a részben erősebben topográfiai-leíró jellegű részeket (ezek közreadása terv szerint másutt történik meg) ; ezzel szemben magában foglal olyan adatokat is, amelyeket Dr. Thirring Gusztáv elhunytáig már csak táblázatosan tudott feldolgozni; ezek az adatok és összeállítások általában rövid magyarázó-szöveg kíséretében illeszttettek be a tanulmány eredeti kéziratába. Ettől és a rövidítések miatt elkerülhetetlenül szükségessé vált kisebb szöveg-módosításoktól eltekintve a tanulmányt — posthumus munkáról lévén szó — az eredeti szerkezetben és szövegezésben közöljük ; beosztása és tartalma így is lényegileg elég jól megfelel a jelen kiadvány célkitűzéseinek. (A. szerkesztő megjegyzése.)
