Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)
Trócsányi Zsolt: Erdélyi összeírások
Magának a robot évi összegének kimutatása is igen fontos feladat. Továbbmenve, az egyes robottípusok megoszlása is felderítendő volna. Hol hajtják az egész évben egyenletesen robotra a parasztokat ? Hol magasabb a nyári időszakban a heti napszám, mint télen ? Hol sűrítik a robot bizonyos részét a nagy dologidőre, és hol tudják fel a későbbi szolgálatba azt a munkatöbbletet, s hol nem ? Hol koncentrálják az egész évi robotot a nagy dologidőre ? Hol adják meg az elvégzendő munka összegében ezt a szolgálatfajtát ? Mely területeken követelnek a téli robot helyett termékszolgáltatásokat, s mit? Hol szokásos a taxa fizetése ? Hol áll arányban a szolgálat mértéke a jobbágy külsőségeivel, s hol nincs ilyen megkülönböztetés ? Hogy viszonylik a robot mértéke a jobbágy igásállatokkal való ellátottságához ? S végül: mi az egyes robottipusok, ill. Erdély egyes területein (földrajzi, gazdasági adottságok, stb. szerint) ? Mi az arány a teleknagyság szerint, ill. ilyen megkülönböztetés nélkül szolgáló parasztok közt (országosan és területenként) ? Ugyanilyen statisztika készíthető a fuvarok mértékéről, a rendkívüli szolgálatokról, az asszonyi robotról is. Hol milyen fajtáik szokásosak, mi a mértékük ? Ugyanígy dolgozhatjuk fel a dáciákra és a tizedekre vonatkozó adatokat is. Más viszonylatokban már kevés a felhasználható adat. Csak a puszta telkek kimutatására (és a szolgálatban elmarhátlanodás következtében beállott változásokról szóló feljegyzésekre) hívnánk fel a figyelmet: ezek az 1813—18-i éhínség és vándormozgalom történetének adatszerű ismeretéhez nyújtanak a hivatalos statisztikákat kiegészítő és ellenőrzésükre szolgáló adalékokat. (A tabelláris anyag, mint már említettük, csak ott szolgálhat statisztikai feldolgozás alapjául, ahol más forrásból ellenőrizni van módunk). Az elmondottak után szükségtelen külön kiemelni a Conscriptio Czirákyana forrásértékét a történeti statisztika számára.Csak egy dolgot szeretnénk hangsúlyozni: az összeírás az erdélyi reformkor előestéjén készült — az 1848/49. évi polgári forradalomhoz és szabadságharchoz vezető kor kezdete előtt néhány esztendővel. Ahhoz, hogy e folyamat magas tudományos színvonalon, a megalapozottság igényével legyen ábrázolható, elengedhetetlenül szükséges anyagi hajtóerőinek adatszerű feltáráson nyugvó bemutatása: az erdélyi agrárviszonyoknak a Conscriptio Czirákyana történeti statisztikai feldolgozása útján való ábrázolása. Trócsányi Zsolt JEGYZETEK A tanulmány mindkét részében a lábjegyzetekben rövidítve közöljük a felhasznált levéltári anyag jelzeteit: Országos Levéltár — Erdélyi Levéltárak — Gubernium Transylvanicum (in Politicis) = G. P. Országos Levéltár — Erdélyi Levéltárak — Gubernium Transylvanicum: Praesidialia = G. Pr. Országos Levéltár — Erdélyi Udvari Kancellária Levéltára -— Acta Generalia = EK : AG. Országos Levéltár — Erdélyi Udvari Kancellária Levéltára — Acta Praesidialia Telekiana = EK : TSPr. I. Az 1750. évi erdélyi országos összeírás 1 Kőhalomszéken pl. — ez a jelentéktelenebb, viszonylag kis népességű és nagy városi központtal nem bíró szász törvényhatóságok sorába tartozott — 1750 tájt, az összeírás tanúsága szerint a következő alsóbb széki tisztek és szolgák voltak mentesek: a szék sebésze,
