Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)
Bottló Béla: Az 1828. évi országos összeírás
Itt kell megemlíteni az egyes összeíró biztosok személyi adottságaiból adódó hibaforrásokat is. Az összeíró biztosok ugyanis — egyéni adottságaik különbözőféleségéből kifolyólag — az összeírási elveket nem alkalmazták egyöntetűen. Hibaforrás adódott abból is, hogy maguk az összeíró hatóságok: az összeíró biztosok és a törvényhatóságok sem támogatták az összeírást, mert az uralkodó osztály a jobbágyaira rótt adóteher növelésében saját létalapjának gyengítését látta. Az Országos Bizottság azonban mindezek ellenére a tényleges helyzetet igyekezett megközelíteni. Egészen a részletekre kiterjedő elemzéssel mutatott rá az összeírás egyes tételeiben előforduló hiányosságokra, és hasonlóképpen részletekig menő kiegészítéseket kívánt a törvényhatóságoktól. Ezért tehát nemcsak az egyes helységek adatainak feldolgozásánál, hanem ezek alapján az egész törvényhatóság felvételi anyagának statisztikai értékelésénél és az ezen alapuló országos eredményeknél, valamint a következtetések levonásánál is figyelembe kell venni mindig az Országos Bizottság iratanyagát, a törvényhatóságok kiegészítő jelentéseit. Csak ezeknek a figyelembevételével dolgozható fel megbízható eredménnyel az összeírási anyag. Ha figyelembe vesszük az összeírás szekunder statisztikai jellegét, továbbá az akkori összeírási technikából, valamint az egyéni adottságokból származó hibalehetőségeket és felhasználjuk az összeírás táblázatos anyagán kívül a hozzátartozó iratanyagot is, akkor az összeírásban az ország adóterheit viselő tömegei reformkori társadalmi-gazdasági helyzetének hű megrajzolásához elengedhetetlenül szükséges és szinte kimeríthetetlenül gazdag történeti-statisztikai forrásanyagot találunk. Adatainak statisztikai feldolgozásával ugyanis behatóan megvizsgálhatjuk az ország adóterheit viselő lakosságnak társadalmi-gazdasági viszonyait és bemutathatjuk a társadalmi és gazdasági jelenségek közötti összefüggéseket is. Egészen természetesen — mint már említettük — az összeírás adatainak értékelésénél állandóan szem előtt kell tartani azt, hogy az összeírásban csak az adófizetésre kötelezett családfőket és e családfőknek csupán 18—60 év közötti családtagjait vették fel. Az összeírás adatai mind a társadalmi, mind a gazdasági statisztika szempontjából mennyiségi és minőségi csoportosítások, illetőleg mennyiségi és minőségi sorok készítésére egyaránt alkalmasak. Az adatok értékelésénél azonban — mint már utaltunk rá — figyelembe kell venni azt, hogy az egyes családok és ennek következtében az egyes községek, járások, illetve törvényhatóságok, egyben az egész ország összesítő táblázatainak végösszegében halmozott adatok is találhatók. így pl. az összeírás 2. rovata megadja az adózó családjában élő 18 és 60 év közötti családtagok (az ilyen korú családfővel együtt számított) számát, a 13 alrovatra oszló 3. rovatban pedig ezeket az alrovatok szerint tovább részletezi (kibontja). Megjelöli, hogy közülük a 3. rovat egyes alrovataiba hányan tartoznak. Abban az esetben azonban, ha az összeírt családfő űzi az ipart vagy kereskedést, akkor a 3. rovat megfelelő alrovataiban azt tünteti fel az összeírás, hogy az illető családfő házas vagy hazátlan zsellér (attól függően, hogy saját házában vagy bérletben űzi-e iparát vagy kereskedik), de ezzel egyidejűleg a megfelelő alrovatokban utal a családfő iparos vagy kereskedő voltára is. Ebben az esetben tehát a kereskedő és az iparos a 3. rovat alrovataiban kétszer szerepel. A 3. rovatban felsorolt személyek összege eszerint nem szükségképpen adja meg mindig a család 18—60 év közötti családtagjainak — a családfőt is rendszerint magában foglaló — számát. Ennek következtében az összesítések végeredményeiben pl. a zsellérek vagy hazátlan zsellérek száma nem jelenti szükségképpen a két legnehezebb sorban élő társadalmi réteg pontos lélekszámát. Ezeknek egy része ugyanis attól függően, hogy volt-e házuk vagy hazátlanok voltak, a zsellérek vagy hazátlan zsellérek kategóriájába, e két társadalmilag legalacsonyabb társadalmi rétegnek feltételezett csoportba került,
