Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)

Bottló Béla: Az 1828. évi országos összeírás

A szántóföldekhez számították a káposztaföldeket, a dohányföldeket, a veteményeskerteket, valamint a telekhez tartozó különféle kerteket. Hasonlóképpen ide számították a földesúrtól kiváltságos vagy bármilyen más állandó jellegű jogon a község nem nemesei által közösen vagy egyenként bírt pusztákat és diverticulumokat. Amit az egyes adóköteles családfők bírtak, azt az illető szántóföld állományához vették, amit pedig közösen bírtak, azt az egész községre vonatkozó „Megjegyzések" rovatában mint az egész község számára hasznot hajtó javat tüntették fel. Mindazokat a telkeket, amelyek az urbárium bevezetése óta lettek elhagyottakká, külön jegyzékben tüntették fel. Az egyes telkek mellett az összeíró biztosok feltüntették azt, hogy milyen okok következtében váltak olyan mértékben elhagyottakká, hogy benépesítésük már nem remélhető. A következő [b), c)

y és d)\ rovatokba az átlagárak és átlagterméseredmények bejegyzése került. Az ide vonatkozó adatok kitöltése és kiszámítása előtt az összeíró biztosok megkérdezték a helység bizalmi embereitől, hogy a jobbágyok hány mérőnyi őszi, hány mérőnyi tavaszi gabonát vetettek és hány mérőnyi az ugaruk. Amennyiben földjeiket háromforgós rendszerben művelték, akkor a szántó területének i/g-a számított ugarnak. Ahol azonban a kétforgós rendszer volt szokásban, vagy ahol nem is volt forgó, ahol tehát szinte nem is hagytak ugart, ott a vetésterület harmadolását és a rovatok ennek alapján való kitöltését mellőzték. Ahol pedig a vetésterület gyenge volta következtében egyes jobbágyok annak felét mindig ugaron hagyták, ott a vetésterület felét ugarképp vették számításba és ennek alapján számították ki e rovat adatait. Az összeíró biztosok ez után még a következőket kérdezték meg: Hány vetésforgóval művelik szántóföldjeiket? Vajon minden vetésforgó területe ugyanolyan termelékenységű-e? Mi a bére egy pozsonyi mérőnyi első, második és harmadik osztályú szántóföldnek? Ha a helységben nem adnak bérbe szántóföldet, bérbeadás esetén mennyi bért lehetne az egyes osztályokba tartozó földek után fizetni?Milyen gabonaneműeket szoktak termelni? Hány szemet adnak az egyes gabonafajták (beszámítva a kilencedet és a tizedet is)? Hányszor szántanak? Mibe kerül a szántás, a vetés, a boronálás, a trágya és kihordása? A terméssel kapcsolatos átlagokat nem az egyes családfőkre, hanem az előbbi kérdésekre adott válaszok alapján az összeírt helységre egyetemlegesen állapították meg. Az átlagárak kiszámításánál az 1820—26 közötti árakat vették tekintetbe és ezek alapján állapították meg az összeírási biztosok a városok számára a városok vezetőségével, illetőleg a megyékben az egyes járások szolgabíráinak segítségével, figyelembe véve a helyi adottságokat (piactól való távolság stb.), a járás községei számára az átlagárakat. A rovat kitöltéséhez szükséges átlagárak kiszámításának a menetét minden egyes községnél a község összeírási anyagának a végén az egész helységre vonatkozó „Megjegyzések" rovatában tüntették fel. Ab) alrovatban az 1 pozsonyi mérőnyi vetésterület utáni hasznot jegyezték be. A vetésterületek hasznaként az 1 pozsonyi mérőnyi területre kiszámított átlagbért jegyezték be. Ezt úgy számították ki, hogy megállapították: a helység területén hány pozsonyi mérőnyi vetésterület található az ugartól eltekintve az első, második, harmadik osztályú földeken. Az egyes osztályokban található vetésterületek pozsonyi mérőinek a mértékszámát megszorozták a kérdéses osztályok 1 pozsonyi mérőnyi területre eső, helyben szokásos bérének összegével. Ezeket a szorzatokat