Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)

Kovacsics József: Bevezetés a történeti statisztika forrásainak tanulmányozásába

megoszlást is kérdezett. Tartalmazta továbbá a távollevők és az ideiglenes jelenlevők számát. A foglalkozási megoszlást a következőképpen jegyezték fel: 1. Officiales et Honoratiores (hivatalnokok és honoráciorok). Ebbe a kategóriába sorolták a polgári és királyi tisztviselőket, orvosokat, ügyvédeket, megyei tisztviselőket. 2. Cives et Opifices (polgárok és kézművesek), a háztulajdonosok, iparosok, sóbányák és hámorok tulajdonosai kerültek ide. 3. Servi Nobilium (nemesek szolgái), cselédség és az alsóbbrangú tisztek. 4. Rustici (parasztok), valamint a vincellérek besorolására. 5. In- et subinquilini, hortulani (házas, háznélküli zsellérek), kertészek. 6. Filii Familias (családapa fiai). Az 1804—1805-ös összeírás megyei anyagát az Országos Levéltár mellett egyes vidéki (soproni, csongrádi) levéltárak is őrzik. Az egri érseki levéltár az összeírás főösszesítését őrzi. A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára egy kéziratos anyagot őriz, amely az összeírás törvényhatóságonkénti eredményeit tartalmazza, összehasonítva a II. József-féle számlálás adataival. A hivatalos statisztikai összeírások előtt még három nagyobb összeírás esik a történeti statisztika tárgykörébe; az 1828-as összeírás, az 1848-as népszámlálásszerű városi összeírás és az 1850—51-es és az 1857-es osztrák népszámlálás. d) A% 1828. évi jobbágyöss%eírás Az 1827. évi VII. tc. elrendelte az adórendszer átszervezésének előkészítésére az ország adózó lakosságának összeírását. Az összeírás kiterjedt Erdély kivételével az egész országra. Az összeírás igen részletes gazdasági adatokat tartalmaz, amelynek értékét emeli, hogy minden községre nézve egységes minta szerint készültek. Az összeírási lajstromok a következő rovatokat tartalmazzák: 1. Az adózó neve. 2. 16—60 év közötti családtagok száma. 3. A népesség foglalkozási megoszlása: honoráciorok, polgárok, jobbágyok, zsellérek, háznélküli zsellérek; testvérek, fiúk, leányok, szolgák, szolgálóleányok; kézművesek, kereskedők, tőzsérek. 4. Az adózók házainak száma, a fizetett adó összege. 5. A belső telkek nagysága négyszögölekben. 1 négyszögöl telek ára. 6. A gabonatermelés adatai; a bevetett föld nagysága pozsonyi mérőben, 1 mérő utáni jövedelem forintban. 7. Rétek nagysága. 8. Szőlők nagysága. 1 kapás föld után termett akó bor. 1 kapás föld utáni termés forintban. 9. Gyümölcsösök és szilvások nagysága. 10. Állatállomány, igás ökrök, borjas és anyatehenek, meddő tehenek, 3 évnél öregebb tinók és üszők, 2 évnél öregebb tinók és üszők, 3 évnél öregebb igáslovak, 2 évnél idősebb igáslovak stb., 1 évnél öregebb juhok, 1 évnél öregebb sertések, 1 évnél öregebb kecskék. Ezenkívül az erdő területére, a makkoltatásból és fakitermelésből eredő jövedelemre, valamint a kocsmáitatás jövedelmére tartalmaz az összeírás adatokat. Különösen értékesek az összeírásnak a lakosság társadalmi helyzetére vonatkozó adatai.