Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)

Bottló Béla: Az 1828. évi országos összeírás

5. A királyi tisztviselők és alkalmazottak. 6. A nemesek szolgálatában alkalmazott tisztviselők, valamint azók az állandó éves szolgák, akik csak földesuruk szolgálatára vannak kötelezve és akiket az uruk élelmez és ruház, nemkülönben a királyi és földesúri tisztviselők konvenciós cselédjei, tehát azok, akik kizárólag és állandóan a földesúr allodiális birtokán dolgoznak. 7. A kuriális telkekre épült saját házukban lakó éves, konvenciós zsellérek. . 8. Az egyházi nemesek (praedialisták) akkor, ha székeikben tartózkodtak és ott adót nem fizettek. 9. Az állandó bányamunkások (bányamesterek, bányászok, érctörők, ércválasztók, kohóművesek, érc-, szén-, és fafuvarozók, bányásznapszámosok, verkesek, favágók, szénégetők stb.), ha tisztán kezük munkájából éltek. Hogy azonban az ebbe a csoportba tartozó személyek száma ismeretes legyen, ezeket a személyeket az illetékes bányahatóság részvételével jegyzékbe foglalták és a jegyzékeket az összeíráshoz csatolták. 10. A honoratiorok, amennyiben adóköteles vagyonnal nem rendelkeztek. Ilyenek: a kerületek és városok magisztrátusának tagjai, tisztviselői, jegyzői, városi szószólói, erdőmesterei, pénztárosai, számvevői, levéltárosai, írnokai, közintézmények felügyelői, továbbá mindazok az ügyvédek, földmérők, orvosok, sebészek, szülésznők, gyógyszerészek, kiváltságos nyomdászok, törvényhatóságok által működési engedéllyel ellátott tánc-, rajz-, nyelv-, vívó-, zenemesterek, akik oklevéllel rendelkeznek. 11. A helységek jegyzői, amennyiben az egész község igazgatását ellátják. 12. A nemességük igazolása alatt álló nemesek akkor, ha az összeírás alkalmával nem fizettek adót. 13. Az elbocsátott katonák. 14. A személyes mentesség elnyeréséért hadba vonult insurgensek. 15. Az olyan testi vagy szellemi fogyatékossággal rendelkező személyek, akik életfenntartásukról gondoskodni nem tudnak. II. Az összeírásba felveendők: 1. Azok a nemesek, akik úrbéri telkeken éltek. Ezek nem személyük szerint, azaz nem vezeték- és keresztnevük bejegyzésével kerültek be az összeírásba, hanem csak úrbéri telkeik nagyságát jegyezték fel egyes esetekben az illető helység összeírott lakosai névsorának a végén, más esetekben pedig a törvényhatóság által felterjesztett összeírási anyaghoz csatolt külön jegyzéken. 2. A királyi városokban élő nemesek közül csak azok, akik városi polgárjogot nyertek, az ipart vagy kereskedelmet hivatásszerűleg űzték, és akik a városi kereskedők vagy iparosok testületébe bevétettek, de csak azokon a helyeken és azok, ahol és akik az összeírás alkalmával éppen úgy adót fizettek, mint a városi polgárok. A mezővárosokban és községekben kereskedelmet és ipart űző nemeseket nem írták össze, de nem írták össze azokat a nemeseket sem, akik a városokban saját terményeikkel kereskedtek, ezeket ugyanis nem tekintették kereskedőknek. 3. A görög nem egyesült egyházak nem ténylegesen működő lelkészei. 4. A városi polgárok. Ezek ugyan nem személy szerint fizettek adót, hanem az egész város együtt fizette az adót, az összeírási jegyzékbe mégis éppúgy családfők szerint jegyezték be őket, mint a jobbágyokat.