Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)
Bottló Béla: Az 1828. évi országos összeírás
Az anyag két részből áll: a táblázatosan készített felvételi lapokból és a táblázatokhoz tartozó kísérő, magyarázó iratokból. Ez utóbbiak az egyes törvényhatóságok táblázatos anyaga előtt „Generalia", azaz általános iratok néven nyertek elhelyezést. Az állagban az összeírási anyagot törvényhatóságok szerinti csoportosításban, a törvényhatóságok magyar nevének és ezen belül a megyéknél a községek összeírása alkalmával használatos elnevezésének ábécérendjében őrzik. A megyék eredetileg járások szerinti csoportosításban küldték fel az összeírási anyagot. Ezt a csoportosítást azonban később gyakorlati igényeknek engedve megszüntették. 6 Magyarországon az 1828. évi országos összeírás alkalmával 9844 közigazgatási egységet: szabad királyi várost, várost, mezővárost, községet, illetőleg pusztát írtak össze. Az egyes közigazgatási egységek összeírásainak felvételi lapjaiból megállapítható, hogy nem minden helységről készítettek az összeírok különálló összeírást. Gyakran előfordult ugyanis az, hogy a ,,Nagy-", „Kis-", „Közép-", „Alsó-", „Felső-" stb. jelzőkkel ellátott helységek, amint az az egyes községek táblázatos anyagát követő és az egész községre vonatkozó „Megjegyzések" rovatából, ahol az összeírt helységek részéről az összeírásban résztvett helyi megbízottak névsora olvasható, nem alkottak önálló közigazgatási egységet. Az ilyen megkülönböztető jelzőkkel ellátott, de közös alapnevű helységek egybe vett összeírási anyagánál e két helységnek csak egy tisztikara van. Az egész helységre vonatkozó „Megjegyzések" rovatából az is megállapítható, hogy egyes esetekben a pusztákat azzal a helységgel írták össze, amelyhez tartoztak. Előfordulnak azonban oly esetek is, hogy egyes puszták összeírási anyaga külön füzetbe került. A bányavárosoknál meg éppen igen gyakran fordul elő az, hogy a bányaváros kerületéhez tartozó kisebb helységeket, minthogy azok a bányavároshoz tartoztak, a bányavárosokkal egy füzetben írták össze. A fent említett 9844 közigazgatási egység nem felel meg teljesen az ország 1828. évi helységei számának, hanem annál jóval kevesebb. Ezt a számot az előbb említett esetek felbontásával nyert számmal kellene kiegészíteni ahhoz, hogy az ország minden helységének számát megkapjuk. A ,, Generalia "-ban a következő fontosabb iratok találhatók: 1. Azok az iratok, amelyeket az összeíró biztosok az összeírási utasítás értelmében az összeírás kiegészítéseként készítettek és amelyeket az illető törvényhatóság az elkészült összeírással együtt terjesztett fel a nádorhoz. Ide tartoznak: a) az összeírandó községek jegyzéke, b) a községek adatainak járásokon belüli összesítő jegyzéke, minthogy az összeírás a megyékben járásonként történt, c) a megye járásai összeírási eredményeinek összesítő jegyzéke, d) az összeírási ív egyes rovatai adatainak kiértékeléséhez szükséges iratok. Ezek egy részének az ismertetésére majd az összeírási-táblázat egyes rovatai adatainak értékelésénél kerül sor. Itt kell azonban megemlíteni az összeíró biztosok beszámoló jelentéseit az összeírás menetéről, amelyek az adott törvényhatóság területén az összeírási utasításban foglalt szempontok alkalmazását világítják meg; a törvényhatóságnak ugyanilyen tárgyú és a nádorhoz intézett felterjesztését, amellyel az összeírási anyagot felküldötte; a honoratiorok, obsitosok, insurgensek, háztulajdonosok, bányászok, favágók, szénégetők, molnárok és jövedelmeik jegyzékét; a földbirtokoknak az összeírással kapcsolatosan saját érdekeik védelmében benyújtott észrevételeit stb.,
