Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)
Kovacsics József: Bevezetés a történeti statisztika forrásainak tanulmányozásába
vezetését (1777. dec. 17-i pátens). A népességi könyvek tartalmazták a házak számára, a családok számára, a népesség társadalmi megoszlására, kormegoszlására, családi állapotára vonatkozó adatokat. Eddig nem volt tudomásunk arról, hogy Mária Teréziának az összeírásokra vonatkozó rendelkezéseit Magyarországon is végrehajtották volna. A kutatások során beigazolódott, hogy már Mária Terézia előtt, I. Lipót és III. Károly ideje alatt is történtek népességi Conscriptiók. Az első népességstatisztikai összeírást eddigi kutatásaink szerint 1696-ban I. Lipót a dunántúli vármegyékben hajtotta végre — feltehetően az egyházi szervek igénybevételével. Ezt követőleg a XVIII. század 30-as éveitől kezdve az egyes levéltárakban több olyan forrás található, amelyek azt bizonyítják, hogy I. Lipót után egyre többször, III. Károly és Mária Terézia uralkodása óta szinte rendszeresen tartanak a püspökségek királyi parancsra lélekszámlálásokat. A számlálás anyagának az illusztrálására mutatjuk be Püspökhatvan 1731. évi összeírását. Az 1731-től 1740-ig terjedő évtized alatt végrehajtott összeírások feltehetően III. Károly 1731-ben és 1734-ben kiadott rendeleteire, a Carolina Resolutiora vezethetők vissza. Erre utalnak az összeírás rovatai, miután nemcsak a katolikus lakosok számát adják meg, hanem más vallásfelekezetek adatait is. A Carolina Resolutio értelmében ugyanis a protestáns papok a katolikus püspökök ellenőrzése alá kerültek. Az összeírások rovatai 1760-ban, nyilvánvalóan Mária Terézia egyház- és kultúrpolitikájának hatása alatt jelentősen kibővülnek: rendszeres népesedési és népmozgalmi statisztikákká fejlődnek. Ezek a népességi statisztikák egyrészt megadják a népesség teljes számát, vallási megoszlását, másrészt községenként, lakotthelyenként és házanként tartalmazzák a születések, halálozások és házasságkötések számát. Egyes összeírások az elhaltak és a házasulok kormegoszlására és foglalkozására is adnak adatokat. A végrehajtott Conscriptiókról feltehetően már III. Károly idejében, de Mária Terézia idejében — az 1777. évi pátens alapján, mely valamennyi örökös tartományban bevezette a népességi könyvek vezetését — már rendszeresen készül országos összesítés is. Egy ilyen összesítést a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára őriz. Az összeírásból a városokra vonatkozó adatokat a mellékelt másolaton közöljük. (1. 16. o.) Az 1777. évi Conscriptio Animarum 16 c. kézirat Magyarország nem nemes lakosságára vonatkozóan közöl népmozgalmi eredményeket és arányszámokat. A 36 oldalra terjedő kézírással írt füzet 43 vármegye és a szabad kerületek adatait sorolja fel. Megadja a népesség számát, a felnőtt és kiskorú népességet. Tartalmazza a népesség nem szerinti megoszlását, valamint a városi népesség számát, népmozgalmi adatait, majd ezt követően a városi iparosság megoszlását. A kézirat népmozgalmi adatai a születések, a halálozások, házasságkötések, felbontott házasságok számát és a bevándoroltak és kivándoroltak számát tartalmazza. Az összeírás feltehetően az 1777. évi királyi pátenssel elrendelt katonai és újoncozási célt szolgáló összeírás egyik összesítése lehet, bár ez ellen szól az a körülmény, hogy a hasonló korabeli osztrák számlálások feltüntetik az újoncozási korban levő népességet, míg ez a kézirat ezt nem tartalmazza. b) A% 1784—85. évi népszámlálás A Mária Terézia, II. József ideje alatt végrehajtott Conscriptio Animarum, Consignatio Animarum címen ismert összeírások mellett e század legátfogóbb összeírása a II. József-féle népszámlálás volt. 17 II. József uralkodása jelentősen megnyirbálta a klérus monopóliumait. A statisztikai áttekintés, amellyel az egyház a XVIII.
