Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)

Ha Bálint: A dézsmajegyzékek mint a történeti statisztika forrásai

39 A táblázat alapjául szolgáló dézsmalajstrom a B. 1206 rakszámú csomóban őriztetik. Tartalmazza a dézsmaadók neveit és személyek szerinti részletezésben a beszedett dézsma mennyiségét. A learatott, kicsépeletlen gabona egysége a gelima, egy gelima 30 kévét tartalmaz. Ez feltevésünk szerint megfelel az alföldi paraszt által rakott mai keresztnek vagy csomónak. 40 1549-ben Nagyheves járás gabonajegyzékében a kaszált gabonát „iugera sive falcatura" egységgel jelölték és 6—6 dénár volt a váltságdíja (B. 1187. raksz, csomó). Sok adat a kaszált gabonára a B, 976. és B. 1017. rakszámú csomókban, de más helyeken is. Amikor a kaszált és boglyákba rakott gabona után is szemül adják és szedik a tizedet, meg lehet ennek alapján egy hold termésének alsó értékét állapítani. így Debrecen város 1599-ben 420 holdon kaszálta a gabonát, adott utána 263,5 kassai köböl tizedet szemül. Ugyanebben az évben a kiskereséri kerületben 259,5 hold volt a kaszált gabona területe és beszedtek utána magban 121 kassai köböl tizedet (B. 976. raksz, csomó). 1605-ben a nógrádi dézsmást utasítják, hogy a kaszált gabona után nem szabad pénzben elfogadni a tizedet, hanem szemben szolgáltassák azt (B, 1017. raksz, csomó, gyöngyösi járás bordézsma jegyzéke melléklete). Rákóczi fejedelem 1705ben kelt instrukciójában szokásnak mondja az „Alföldségen" a gabona kaszálását és boglyákba rakását. A dézsmás adjon parancsot a jobbágyoknak, egyforma boglyákat rakjanak, ezekből azután néhányat csépeltessen el és az így kapott eredmény alapján alkudjék meg a dézsmára a parasztokkal. (Széchényi Könyvtár, Jankovics-gyűjtemény. Eredeti utasítás). A kaszált gabona problémájával eddig ugyancsak nem foglalkoztak, pedig az aratás ilyen módja általános és elterjedt volt. Amit magunk róla mondottunk, inkább csak a kérdés felvetésének és fontossága hangsúlyozásának számít, mert önmaga önálló tanulmányt kívánna. Jellemző, hogy a hegyes tájakon, az északi megyékben a kaszált gabonával sokkal ritkábban találkozunk, mint a sík vidékeken. 41 A számadások a B. 983. raksz, csomó 476, Ül. 497, oldalain találhatók. Egy gelima 30 kéveFel van bennük külön tüntetve egy-egy paraszt terménymennyisége, melynek alapján a kilencedet, ill. tizedet kitudták, és feljegyezték külön a kiszedett dézsmát. A táblázat falvanként és ezen belül a dézsmaadók neveinek sorrendjében tartalmazza a két jegyzék összes adatait. 42 B. 963. rakszámú csomó. 43 B. 979- raksz, csomó. A 192. oldalon a kilenced- és a 170. oldalon a tizedjegyzék. Mind az előbbi, mind ez esetben a kiszedett nona és decima összege van megadva, ezeket szoroztam 9-el, illetve 11,25-tel. A jegyzékben egyébként fel van tüntetve dézsmaadóként mind a kilenced, mind a tized alapja. Az előbbi 3157 kepe és 20 kéve, az utóbbi 2879 kepe és 5 kéve. A tized alapja és a kiszedett kilenced összege egyezik a kivett tized 11,25-szörös szorzatával. Esetleges további kombinációkhoz megjegyezzük, hogy a tized jegyzékben az egyes termelőknél gyakran nagyobb termés szerepel, mint a kilencedjegyzékben levő, már a kilenceddel csökkentett termés. Pl. Balog Tamás esetében a kilencedjegyzékben gabonája 3,5, a tizedjegyzékben 12 kepe. 44 B. 963. raksz, csomó. Falvanként jegyzi fel a dézsmaadó személyeket és a nevek mellé egy Öszszegben írja fel a nona és decima mennyiségét, ám a falvak végéhez csatolt összesítésben az összeget külön választja a nona és decima tételére. Megállapításaimnak megfelelően a tabellában ez összegeket 9-cel, ill. 11,25-tel szoroztam s a két fajta szorzatnak nagyjában egyeznie kellene. A számítás egysége minden esetben a kereszt. 45 Mind ebben a dézsmacsomóban, mind más fasciculusokban és számadásokban jelentékeny számban vannak olyan jegyzékek, melyekkel a fenti műveleteket el lehet végezni és amelyek feltevésünk, illetve megállapításunk helyességét igazolják. Magunk az idézetteken kívül természetesen még sok más esetben végeztünk ellenőrzést és módszertani eredményeink az esetek egyöntetű tanúságából születtek. 46 Ezért kellett Nagylévát az iménti összehasonlító táblázatból kihagyni. 47 B. 1215. raksz, csomó. 120. oldal: Decima seu exactio frugum. 1695. Ugyanitt a 124. oldalon emlegetik a „vögyös" és „tiszta" zabot, ill. az „árpás" zabot. 48 B. 1022. raksz, csomó. 1568. Szakolca város gabonatizedjegyzéke. 49 Az összehasonlítást, amennyiben a határ, illetve a szántóterület nagyságára nem volnának adatok, el lehet végezni a termés kepe száma alapján. 50 B. 978. raksz, csomó tartalmazza Bács megye tizedjeit 1700—1801 között. Itt szerepel 1754. . évi jegyzékben Zea Mays és Fagopirum, 1723-ban pedig a konyhakerti növények. 1743-ban