Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)

Ha Bálint: A dézsmajegyzékek mint a történeti statisztika forrásai

A táblázathoz nem kell magyarázat. Valósággal meglepő az a nagy különbség, mely az egyes termelők két terméseredménye között mutatkozik. Meglepő még akkor is, ha tudjuk, hogy a tized kiszámításának az alapja már a beszedett kilenceddel kevesebb. Természetesen nem szabad e nagy különbségeket általánosítani és feltenni, hogy a dézsma jegyzékek zömében ilyen hatalmas eltérések vannak. Nem, az eltérések általában kisebbek, aminthogy itt is Edelény kivétel, a másik két falunál már a kilenced alapja mindig nagyobb, viszont a tized alapját képező mennyiség — a kilencedelőnek bemondott számhoz viszonyítva — arra enged következtetni, hogy a parasztok a tized dézsmás előtt már behordották gabonájuk egy részét, ezt nem mondották be és sikerült is megmenteni a dézsmálás elől. A hibaszázalékot, illetve annak nagyságát itt sem lehet megmondani, az majd a gyakorlatban — sok különböző jegyzék összevetésével — lesz rögzíthető. Viszont fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az öszzesített adatok eltérése már szinte alig számottevő, a különbségek annyira kiegészítik egymást. Ha pl. a tized alapjához hozzáadjuk a kilencedet, akkor teljes termésnek 654 kepe 10 kévét nyerünk, tehát valamivel többet, mint a kilenced alapja. Ez arra mutat, hogy ha az egyes termelők számadatai nem is pontosak, sőt olykor nagy eltérések vannak közöttük, az összesítés általában megbízható és teljesnek mondható számot eredményez. És ez a lényeges, ez a fontos, mert semmiféle statisztikai adat sem mentes teljesen bizonyos hibaszázaléktól. A termelőerő mindenfajta adatainak összesítéséből — idevonva az állattized és a vlach-adó jegyzékekben az állatállományra fennmaradt számokat is — megbízható adatokat nyerünk a társadalmi viszonyok megítéléséhez, a falu osztályhelyzetének megrajzolásához, a paraszti társadalom rétegződésének megállapításához. A dézsma jegyzékek ilyen természetű számai ismét folyamatosak. Ha azután egyes falvakra megállapítottuk a termelőerőt és a társadalmi rétegződést jelző statisztikai számokat, ezek segítségével további vizsgálatokat lehet végezni egy területre, majd az egész országra vonatkozóan. Ilyen kérdéseket lehetne eldönteni: a jómódú gazdák, a középparasztok, a szegényparasztok és nincstelenek számbeli megoszlása, aránya; az ország mely vidékein feküdtek a leggazdagabb helységek stb. Itt merül fel a kérdés, milyen statisztikai módszerek alkalmazásával lehet és kell a termésmennyiségeket kiszámítani. Az eddigi irodalomban, amennyiben a tizedjegyzék összegszerűen tartalmazta egyes parasztoknak a dézsmálás alkalmával bemondott terményét, ezt tényleges termésmennyiségnek vették. Ha csak a tizedet tartalmazta, azt 10-zelmegszorozták. így jártak el bor- és báránydézsma esetében is. Ez a számítási gyakorlat azon a tételen alapult, hogy a jobbágy tized címén teljes termésének minden 10. egységét szolgáltatta ki. Az eddigi irodalomban szinte fel sem merült a másik dézsma, a földesúri kilenced kérdése, legalább is ebben a vonatkozásban. Amint fentebb bebizonyítottuk, az általános gyakorlat szerint éppen a kilencedet szedték ki elsőnek, ezt vették ki a teljes termésből, tehát a parasztnak a tizedjegyzékekben szereplő termésmennyisége már nem teljes, abból minden kilencedik egység hiányzik. Ennélfogva, ha tízzel szorzóm, akkor általában csak a kilenceddel kisebbített terméseredményt kapom meg, amihez még hozzá kell adni a kilenced mennyiségét, ami a tized alapjául szolgáló termésmennyiségnek 12,50%-a. Ha pl. a tizedjegyzék szerint egy jobbágy termése 80 kepe, ehhez hozzá kell adni a már kitudott kilencedet, a 80 kepe 12,50%-át, azaz 10 kepét és a kettő összege adja meg a jobbágy teljes termését, a 90 kepét. Ha a tizedjegyzékben csak a kivett tized mennyiségét jegyezték fel és ebből kell a teljes termést kiszámítani, akkor a tizedet 11,25-tel kell szorozni. Miért ennyivel? Azért, mert -az előző példát véve alapul- a 90 kepéből 10 kepe kilenced után kivett 8 kepe tized 11,25-szörös szorzata adja ki a 90 kepe teljes termést.