Müller Veronika: A tanácsigazgatás szervei, 1950-1970 (Budapest, 1988)

Bevezetés

alkotó szakigazgatási szervezet bemutatásánál, miként a bizottságoknál és az egyéb szerveknél is, arra törekedtünk, hogy az általános szócikkben leírtakat lehetőleg ne ismételjük meg, az alszámoknál csak a sajátosságokat igyekeztünk bemutatni. - Az egyes szócikkek címeinek kialakítása úgy történt, hogy a szervnek az alapító rendeletben megadott nevét vettük alapul, a későbbi névváltozato(ka)t pedig zárójelbe tettük. A községi szakigazgatásnál a pontos nevet nem mindig tudtuk megadni, és nem bontottuk annyira szét a szervezetet, mint a felsőbb szinteken. Azért is mellőztük a részletes bontást, mert a jogszabályban előírt megbontási lehetőséggel ténylegesen nem lehetett élni, mivel a községek zömében egy-két községi ügyintéző a gyakorlatban közel 700 hatáskörben járt el, így néhány nagyközség kivételével a szervezet megbontása a valóságban nem volt. Az egyéb szerveknél, hogy a szerv neve után hátravetve a tanácstípus jelzőként (megyei stb.) szerepel-e, attól függ, hogy az alapító rendelet hogyan írta le. - A feladat, szervezet leírásának sorrendjétől csak akkor tértünk el, ha korábbi jogszabály határozta meg a szervezetet, mint a feladatot, illetve ha a jogszabály leírásból egyértelmű, hogy az egyes konkrét szervezeti egységek feladatát lehet csak meghatározni. - A szerv feladataiban bekövetkezett módosulások leírása néha ismétléseket tartalmaz. Ennek az az oka, hogy a különböző időpontban alkotott jogszabályok nem egyforma mélységig tárták fel a feladatokat, ügyköröket, és így az összehasonlítás, a módosulás megtalálása szinte lehetetlenné vált. Egyedüli megoldásként a feladatok részletezett ismertetése kínálkozott. - A fővárosi és a megyei jogú városi szakigazgatási szerveknél arra törekedtünk, hogy azonos szervezet és feladatkör esetén következetesen visszautaljunk a megyére. A fővárosi szakigazgatási szerveknél azonban eltekintettünk a visszautalástól abban az esetben, ha a fővárosról külön jogszabály rendelkezett. Ilyen esetekben, még ha a feladatok túlnyomórészt meg is egyeztek a megyével, a jogszabály alapján ismertettük a fővárosi szakigazgatási szerv feladatát és szervezetét. - Jóllehet a korszak jelentős részében a személyzeti és községfejlesztési osztályok (csoportok) szervezetileg a titkársághoz tartoztak, mivel e szervek alapvetően inkább szakigazgatási feladatokat láttak el, azokat a szakigazgatásnál mutattuk be úgy, hogy a titkársági szócikkekben e szervek a megfelelő helyen utalásszerűén megtalálhatóak. MÜLLER VERONIKA