Müller Veronika: A tanácsigazgatás szervei, 1950-1970 (Budapest, 1988)
5. Végrehajtó bizottság szakigazgatási szervei
pénzügymin.-rel egyetértésben adott hozzájárulása esetén az egyes megyékben a fenti felsorolástól eltérően is felállíthatták az osztályokat. Az osztályok létszámát a pénzügyminiszternek az illetékes min.-rel megtárgyalt javaslata alapján az NT állapította meg. - A 159/1950. (VI. 14.) MT sz. r. értelmében a hivatali szervezet alkalmazottai felett a fegyelmi jogkört a kinevezésre jogosult vb elnöke gyakorolta, de az áthelyezéshez és az azonnali hatályú elbocsátáshoz szükséges volt a vb hozzájárulása is. - A 160/1950. (VI. 14.) MT sz. r. meghatározta a megyei tanácsok vb-i és a budapesti városi tanács vb ügykörét, valamint szabályozott egyes hatásköri kérdéseket. Kimondta, hogy Fejér, Heves, Somogy és Zala megyében az ipari és kereskedelmi osztályokat összevontan; ->• iparikereskedelmi osztály keretében kell megszervezni. Megállapította, hogy a vb szakirányítását az egyes osztályok tekintetében mely főhatóságok látják el. Végül kimondta, hogy a megszüntetett - a fenti r.-ben felsorolt - jogelőd szervek hatósági jogkörét nem az egyes osztályok, hanem a vb veszi át. - A 161/1950. (VI. 14.) MT sz. r. értelmében a budapesti városi tanács vb és a megyei vb-k osztályvezetőinek kinevezéséhez, áthelyezéséhez és elbocsátásához az illetékes szakmin. előzetes jóváhagyását, az alsóbb fokú vb-k osztályvezetőinek kinevezéséhez pedig a felettes vb-k hozzájárulását meg kellett szerezni. A szakmin. - a belügymin. egyetértésével elrendelhette, hogy jóváhagyását más állások betöltéséhez is ki kell kérni. - A 186/ 1950. (VI. 14.) MT sz. r. értelmében a megyei tanácsok, illetőleg a budapesti városi tanács vb-k feladatkörébe utalt helyi árhatósági (árszabályozási, árellenőrzési) ügyek előkészítését- az egyes osztályok végzik. Az osztályok között a feladat annak megfelelően oszlott meg, ahogyan az árhatósági teendőket az egyes szakmin.-ek között felosztották. - A 196/1950. (VII. 25.) MT sz. r. értelmében a budapesti városi kerületi, a járási és a városi tanácsok vb hivatali szervezete 1950. augusztus 15-én kezdte meg működését. - A tanács által megválasztott vb működésének megkezdésekor hivatali szervezete keretében osztályokat állított fel. Az osztályok számát és ügykörét a megyei, illetve a fővárosi tanács vb szervezetére vonatkozó rendelkezések figyelembevételével a megyei, illetőleg a budapesti városi tanács vb állapította meg, végrehajtásához azonban szükséges volt a belügymin. jóváhagyása. Ugyanez vonatkozott új osztály szervezésére vagy meglévő osztály megszüntetésére is. A vb, illetőleg a hivatali szervezetében létrehozott osztályok átvették az alábbi megszüntetett szervek feladatkörét: a járásokban a járási főjegyző, adófelügyelőség, mezőgazdasági osztály, a népművelési igazgatás járási szervei, szociális titkár, tiszti orvos, járási egészségőr, munkaerőtartalékok hivatalának kirendeltsége, terv- és statisztikai csoport; a városokban a polgármester és a városi önkormányzat összes szervei, adófelügyelőség (adóhivatal), városi számvevőség, városi mezőgazdasági osztály, közellátási nyilvántartó, állami állatorvos, a népművelési igazgatás városi szervei, tisztiorvos, városi orvos, városi szociális titkár; Budapest fővárosában az önkormányzat kerületi szervei, adófelügyelőség és állami állatorvos. - A városok hivatali szervezetét, illetve annak módosulását az 5205-4/1950. II/8. és az 5200-1/1951. II/8. BM sz. ut.-ok rögzítették. Ez utóbbi rendelkezés a hivatali szervezet tekintetében külön típusként kezeli Debrecen, Győr, Pécs, Szeged városokat. A 254/1950. (X. 21.) MT. sz. r. értelmében a községekben a tanács vb működése megkezdésének napjától átvette a községi elöljáróság, a községi (kör-) jegyző, az állami anyakönyvvezető, a községi adóhivatal és a közellátási segédnyilvántartó tennivalóit. Egyben azt is kimondta, hogy a pedagógusok, az óvónők és a dajkák, továbbá a községi (kör-) orvosok, községi egészségügyi és szociális védőnők, a községi szülésznők, valamint az állatorvosok a községi vb-nek alárendelten folytatják működésüket. A községi szakigazgatási feladatokat - mint fizetett tisztségviselők - az -> elnök és a ->- titkár