Müller Veronika: A tanácsigazgatás szervei, 1950-1970 (Budapest, 1988)

7. Egyéb szervek

7. EGYÉB SZERVEK 7. EGYÉB SZERVEK. E címszó alatt soroljuk fel azokat a jogszabályokban fellelt, viszonylag hosszabb ideig működött szerveket, amelyek tanácsi szakigazgatási tevékenységet végeztek, de nem rendelkeztek a szakigazgatási szervek jogállásával. E szervek mai fogalmaink szerint lényegében három csoportba sorolhatók: 1. az úgynevezett sajátos jogállású szakigazgatási szervek. Jellemzőjük, hogy közigazgatási tevékenységet végeznek, nem tartoznak a vb közvetlen alárendeltségébe, hanem irányításuk egy konkrét szakigazgatási szerv hatáskörébe tartozik (Kilényi G. 13-14.). E szervtípushoz tartoztak pl. az ->- illetményhivatal, az ->- illetékkiszabási és vállalati adóhivatal, az ->- illetékkiszabási és forgalmiadó hivatal, az -> illetékhivatal, amely szervek irányítása a ->• pénzügyi osztály hatáskörébe tartozott. - Ebbe a kategóriába sorolhatók azok, a már az 1950-es évek elején vagy az 1960-as évek közepén létrejött szervek is, amelyek egyúttal egy adott szakigazgatási szerv önálló szervezeti egységei (pl. ->- gépállomási igazgatóság, ->- közegészségügyi felügyelőség, -> kereskedelmi felügyelőség), és vezetőjük általában az adott szakigazgatási szerv vezetőjének helyettese. 2. Tanácsi szakigazgatási intézmények. Jellemzője, hogy nem is kizárólag területi, hanem központi szerveket is magába foglaló szervtípus. Vegyes profil jellemzi, mert hatósági és operatív szolgáltatási típusú feladatokat lát el. A tanácsi szakigazgatási intézmények helyzetét ezenfelül a kettős irányítás, de erőteljesebb vertikális függőség jellemzi. Ugyanakkor az intézmények vezetőit személyi függőségi viszonyaik inkább a tanácsi ághoz kötik. (Müller Gy. 109., 112.) További ismérvük, hogy költségvetési szerv formájában működnek. - A joganyagban a 2028/ 1967. (VI. 11.) Korm. sz. hat. óta használatos a szakigazgatási intézmény fogalma, de ezek az intézmények már az 1950-es években is működtek (pl. -> KÖjAL). Fenti jogszabály konkrétan a mezőgazdasági igazgatást szabályozva kimondta, hogy a tanácsok egyes operatív, hatósági feladatokat a központi célkitűzésekkel összhangban (1. növényvédő állomás, állategészségügyi állomás, földhivatal) szakigazgatási intézmények útján látnak el. A 66/1968. (MÉM É. 35.) MÉM sz. ut. egyértelműen kimondja, hogy pl. a növényvédő állomás operatív feladatokat ellátó növényvédelmi szakigazgatási intézmény, egyúttal hatósági szerv, amely hatósági feladatait a mezőgazdasági osztály vezetőjének felügyelete alatt látja el. További jellemzője, hogy költségvetési intézmény. - A szakigazgatási intézmények egy részénél is jellemző ismérv, hogy vezetőjük a felügyeletet ellátó szakigazgatási szerv vezetőjének helyettese (pl. KÖJÁL). - Mint látható, az első és második típusba sorolt szervek között meglehetősen nehezen érzékelhető határvonal húzódik. 3. A szakigazgatási szervek által kötelezően megalakítandó testületek (szakbizottságok), melyek egyértelműen szakigazgatási funkciókat teljesítenek. (Müller Gy. 115.) E szervek egyik formáját alkotják a szakigazgatási szervek mellett működő ügydöntő, hatósági jogköröket gyakorló testületek. Másik formáját a tanácsi szakbizottságok mellett működő döntéselőkészítő és koordinációs testületek képezik, amelyek a döntések előkészítésére és a koordinációra hivatott szakértők vagy az érdekelt szervek képviselőinek bevonásával alkalmilag vagy rendszeresen működő testületek. (Müller Gy. 15-16.) Az elsőhöz példaként említhetjük a községi ->szabálysértési bizottságot, a másodikhoz a -> népművelési tanácsot [ami a 4/1965.