Müller Veronika: A tanácsigazgatás szervei, 1950-1970 (Budapest, 1988)

5. Végrehajtó bizottság szakigazgatási szervei

tás, lakásépítés stb.) jóváhagyott tervein alapuló helyi községgazdálkodási terv kidolgozása; a községi tervek lebontása tervezőegységekre; a tervek teljesítésének ellenőrzése, gondoskodás a tervteljesítés zavartalanságáról ; a községi költségvetés keretében működő tervezőegységek ellenőrzése; beszámoló készítése a helyi tervek időszakos teljesítéséről a tanácsülés számára; a helyi erőforrások, a rejtett tartalékok feltárására mozgósítás, a társadalmi munka szervezése; a helyi terv és költségvetés kapcsolatának ellenőrzése, szükség szerint intézkedések kezdeményezése a terv és költségvetési mutatók összehangolása érdekében. - A 3/1956. NET sz. hat. értelmében a községfejlesztési terv tartalmazza a községek részére az állami terv és költségvetés keretén belül jóváhagyott feladatokat, valamint ezek előirányzatait és fedezetét; továbbá tartalmazza a községi tanács által saját hatáskörében megállapított feladatokat, ezek előirányzatait és a saját bevételi forrásból származó fedezetét. Saját hatáskörben tervezhető feladatok: a kommunális ellátás feladatai (ivóvízellátás, csatornázás, út-, járdaépítés és -javítás, parkosítás, villamosítás, közművek fejlesztése stb.); kulturális és szociális intézmények felújítása, karbantartása, esetleg bővítése; a helyi gazdaság színvonalának emelése, illetve fejlesztése (legelőjavítás, öntözés, apaállattartás megjavítása, a kereskedelmi és ipari szolgáltatások színvonalának javítása stb.). - A 30-4/1969. (TK 31.) TO sz. ut. részletesen rögzíti a ~ feladatait. - A 30-1/1970. (TK 2.) TO sz. ut. szerint az alábbi íeladatokat látja el: a tanács terve kidolgozásának módszerére és tartalmára vonatkozó javaslat készítése; a hosszútávú, középtávú és éves tervek, ezen belül a fejlesztési alap bevételi és kiadási terve előkészítése és a vb elé terjesztése; a lakosság községfejlesztési hozzájárulásának mértékére, valamint a felvenni kívánt bankhitel összegére vonatkozó javaslat elkészítése a vb részére; a fejlesztési tárgyú javaslatok, továbbá a felajánlott társadalmi munkák összegyűjtése és nyilvántartása; a felhasználható helyi anyagok számbavétele; javaslat kidolgozása a vb részére a közös fedezeti forrásból való építke zésekre, valamint olyan fejlesztésekre, amelyek kötelező terv és költségvetési mutatókat érintenek; a fizetésre kötelezettek községfejlesztési hozzájárulása mértékének mérséklésére vagy törlésére vonatkozó javaslat előterjesztése az állandó bizottság véleménye alapján; a társadalmi munka nyilvántartásának vezetése, a társadalmi munkában kitűnt személyek, szervek kitüntetésének kezdeményezése; a beruházási programok kidolgozásához szükséges adatok összeállítása, a tárgyalásokon valú részvétel, koordinációs tevékenység a programokat kidolgozó szervek között; a létesítmények megvalósításával kapcsolatos tervezési, építési szerződések tervezetének előkészítése; a létesítmények megvalósításához szükséges hatósági engedélyek megszervezése; a megvalósított létesítmények átvételi, illetőleg használatba vételi eljárásában való részvétel; az elszámolás és ezzel összefüggő értékelés elkészítése az üzembehelyezett beruházásokról. 5.8.20 VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGI KIRENDELTSÉG. Az 1952. évi 17. sz. tvr. értelmében a községi, városi és városi kerületi tanácsok ^-et szervezhettek egyrészt azokon a külterületi településeken, amelyek adottságaik révén idővel önálló községgé vagy városi kerületté alakulhatnak, másrészt a belterülettel össze nem függő, már kiépült bel- vagy külterületi településeken, végül pedig átmenetileg ~-et szervezhettek egyes egyesített községekben. ~ szervezésére általában olyan településen volt mód, ahol az ipar, a bányászat, a mezőgazdaság érdekei vagy az üdülőjelleg azt szükségessé tette és a településnek a község (város, városi kerület) központjától való távolsága vagy közlekedési elzártsága indokolta, hogy a lakosság ügyeit helyben működő államigazgatási szerv intézze. - A tvr. végrehajtása táigyában kiadott 11-20/1952. BM sz. ut. külterület esetében előírta a belterülettől való legalább öt km távolságot, legalább 500 fő lakosságot, valamint mezőgazdasági ter<