Müller Veronika: A tanácsigazgatás szervei, 1950-1970 (Budapest, 1988)

1. Tanács

tanácsok pedig havonként legalább egy­szer kötelesek voltak. Ha a tanács nem ülésezett, feladatkörét a vb gyakorolhatta. Kizárólag a tanács határozhatott: a vb tag­jainak megválasztásáról és visszahívásá­ról; a gazdasági terv és a költségvetés el­fogadásáról; a bizottságok megalakításá­ról; jogszabályi vagy felsőbb tanácsi ren­delkezés alapján kizárólag a tanács jogkö­rébe utalt egyéb ügyekről. A tanács ülését a vb határozata alapján a vb elnöke hívta össze, az ülést a tanácstagok egyharmadá­nak kívánságára össze kellett hívni. A ta­nácsülés napirendjét a vb állította össze, azt azonban a tanács módosíthatta. A ta­nácsüléseket a vb elnöke vezette. Az ülé­sek általában nyilvánosak voltak, de a ta­nács rendkívüli esetben zárt ülés tartásá­ról is határozhatott. A tanács ülésein ta­nácskozási joggal részt vehettek azok is, akiket a tanács vagy a vb meghívott. Az üléseken meghívás nélkül is, de csak ta­nácskozási joggal, részt vehettek a felettes vb és az ügykörüket érintő kérdések tár­gyalásán a min.-ek kiküldöttei. A vb osz­tályainak vezetői kötelesek voltak a tanács ülésein részt venni és a kívánt felvilágosí­tások megadására is. A tanács akkor ren­delkezett határozatképességgel, ha az ülé­sen a tagok többsége jelen volt. Határoza­tait a tanács szótöbbséggel hozta, szavazat­egyenlőség esetén az elnök szavazata dön­tött. A II. Tt. értelmében a tanácsok demok­ratikus alapelvek szerint választott és a demokratikus centralizmus alapján műkö­dő testületi szervek. A Tt. megerősítette a ~ elsődleges szerepét, egyrészt azzal, hogy megszüntette a vb-nek a ~ helyet­tesítésére szóló általános felhatalmazását, másrészt pedig részletesen megállapította a tanács feladatkörét, pontosan szabályoz­ta a tanácsnak az alá nem rendelt szervek­kel való kapcsolatát. (A tanácstörvény ma­gyarázata. 56.) - - Feladata: az Alkot­mány, az alkotmányosan hozott jogszabá­lyok és a felsőbb államhatalmi szervek ál­tal meghatározott államhatalmi tevékeny­ség végzése; a helyi társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenység vezetése: a he­lyi terv és költségvetés megállapítása, a helyi mezőgazdasági és ipari termelés, a helyi kereskedelem és közlekedés, város­és községgazdálkodás irányítása, a dolgo­zó parasztság önkéntes termelőszövetkeze­ti mozgalmának elősegítése, a rendelkezé­se alatt álló állami vagyon helyes kezelé­sének és felhasználásának, az alárendelt vállalatok és egyéb szervek megfelelő mű­ködésének biztosítása, a helyi szükségletek kielégítésére vállalatok és egyéb szervek létesítése, gondoskodás az egészségügyi, kulturális és szociális feladatok megoldá­sáról, a város- és községfejlesztési terv megállapítása és gondoskodás azok végre­hajtásáról; közreműködés az országos je­lentőségű társadalmi, gazdasági és kultu­rális jellegű állami feladatok helyi meg­valósításában: a tanácsnak alá nem ren­delt szervek működésével kapcsolatos be­számolók megvitatása és javaslattétel mun­kájuk megjavítására, a járásbíróságok, vá­rosi, városi kerületi bíróságok, továbbá a megyei bíróságok és a fővárosi bíróság bírái és népi ülnökeinek megválasztása, az állampolgárok alkotmányos jogainak oltal­mazása, a nemzetiségek jogai érvényesíté­sének biztosítása, országos jelentőségű kér­dések megvitatása és javaslatok terjeszté­se a felsőbb államhatalmi szervek elé; a tanács saját működésével, a tanácsnak alá­rendelt szervek létrehozásával, irányításá­val és ellenőrzésével kapcsolatos felada­tok : a vb megválasztása, a vb vagy tagjai­nak visszahívása, a vb irányítása, ellenőr­zése és beszámoltatása a közvetlenül alá­rendelt tanácsok vb tagjai megválasztásá­nak, illetőleg visszahívásának jóváhagyá­sa, a bizottságok és a jogszabályok kere­tei között a szakigazgatási szervek létesí­téséről határozás. A tanács feladatkörében hat.-okat hozhatott és r.-eket adhatott ki, amelyek nem állhattak ellentétben a fel­sőbb államhatalmi és államigazgatási szer­vek által kiadott jogszabályokkal. A r.-et a felsőbb tanácshoz kellett felterjeszteni, s a felterjesztéstől számított 15 nap eltel­tével lehetett a helyben szokásos módon kihirdetni. A r. - ha későbbi időpontot nem állapított meg - a kihirdetés napján

Next

/
Thumbnails
Contents