Müller Veronika: A tanácsigazgatás szervei, 1950-1970 (Budapest, 1988)

1. Tanács

A tanácsszervek továbbfejlesztéséről szó­ló 1965. évi 8. számú tvr. megállapította, hogy a II. Tt. megalkotása óta eltelt több mint 10 év tapasztalatai szükségessé teszik a tanácsok működésével kapcsolatos alap­vető jogszabályok módosítását. A tvr. lei­hatalmazta a kormányt arra, hogy a később kibocsátandó magasszintű jogszabály elő­készítése érdekében, a tanácsi munka to­vábbfejlesztését szolgáló elgondolások he­lyessége gyakorlati tapasztalatának értéke­lése céljából az államhatalom helyi szervei­nek és azok bizottságainak hatáskörét, ille­tékességét és működését átmenetileg a II. Tt. rendelkezéseitől eltérően szabályozza. - Az 1027/1965. (XI. 28.) Korm. sz. hat. egyes községi tanácsok vb-i működésének átmeneti szüneteltetéséről intézkedett (1. vb). - Az 1016/1969. (IV. 29.) Korm. sz. hat. nagyközségek, illetve nagyközségi ta­nácsok szervezését tette lehetővé. A jog­szabály szerint nagyközséggé, illetve nagy­községi tanáccsá az ötezer lakosú vagy en­nél népesebb község, indokolt esetben kö­zös tanácsú község volt átszervezhető. Lakosságának számától függetlenül nagy­községgé lehetett átszervezni a járásszék­hely; a lakosság társadalmi összetételét, meglevő üzemeit, közintézményeit, vala­mint belterületét tekintve városiasodé jel­legű; a túlnyomórészt helybeli munkaerőt foglalkoztató jelentős ipari, bányaüzemmel rendelkező és az országos jelentőségű gyógy- és üdülőhellyel rendelkező községet. A nagyközséggé szervezésről - az érintett tanács kérelmére - a megyei tanács dönt­hetett. Az átszervezés után a járási tanács és a nagyközségi tanács, valamint szerveik kapcsolatai változatlanok maradtak. - Az MT TO vezetője a 30-9/1969. (TK 41.) TO sz. ut.-ban a Korm. hat. végrehajtására irányelveket tett közzé. - Az 1017/1969. (IV. 29.) Korm. sz. hat. a községek kizá­rólagos járási irányításának feloldása és a községek városi irányításának megterem­tése érdekében egyes községek városi irá­nyításáról rendelkezett. - A 30-10/1969. (TK 41.) TO sz. ut. tartalmazott irányel­veket a Korm. hat. egységes értelmezésére és végrehajtására. Községi (nagyközségi, községi közös) tanács irányítását a járási tanács helyett jjv. tanács (a jogszabály sze­rint mjv. kerületi tanács és kivételesen mjv. tanács is) akkor láthatta el, ha a város és község között különösen szoros munkaerő foglalkoztatási, ellátási (kulturális, egész­ségügyi, kereskedelmi, kommunális, szol­gáltató ipari), földrajzi és közlekedési kap­csolatok voltak; továbbá a község és a vá­ros koordinált fejlesztése különösen indo­koltnak mutatkozott. 1.2 TANÁCSTESTÜLET. Az 1949. évi XX. tv., az Alkotmány értelmében az államha­talom helyi szerveiként tanácsok működ­nek. Az l. Tt. és végrehajtási rendelkezései (1. tanácsszervezet) határozták meg a "^-re vonatkozó részletes szabályokat. A 143/ 1950. (V. 18.) MT sz. r., a 196/1950. (VII. 25.) MT sz. r., a 254/1950. (X. 31.) MT sz. r. és a 255/1950. (X. 21.) MT sz. r. alapján a tanácsok átvették a korábbi önkormány­zati szervek és a jogszabályokban tétele­sen felsorolt állami szervek feladatait. Ez­zel a korábbi, széttagolt helyi közigazga­tási szervek megszűntek, a továbbiakban a tanácsok és vb-k látták el e feladatokat. (Fábián L. 620.) - A helyi tanácsok tagjait az 1950. évi 31. sz. tvr. előírásainak megfe­lelően a lajstromos választás rendje szerint négy évi időtartamra választották. A taná­csok tagjait az I. Tt. értelmében az illető terület választópolgárai választják és hív­ják vissza. A Tt. 251-ben állapította meg a budapesti városi tanács tagjainak számát, és előírta, hogy a megyei tanácsoknak leg­alább 61 és legfeljebb 91, a járási taná­csoknak legalább 41 és legfeljebb 81, a vá­rosi tanácsoknak legalább 51 és legfeljebb 101, a budapesti városi kerületi tanácsok­nak legalább 51 és legfeljebb 101, a városi kerületi és a községi tanácsoknak legalább 21 és legfeljebb 101 tagja lehet. A tanács­tagok mellett a Tt. póttagok választását is előírta, akiknek száma legalább feleannyi, de legfeljebb ugyanannyi lehetett, mint a tanácstagoké. - A 143/1950. (V. 18.) MT sz. r. határozta meg a megyei tanácsok ­megyénként eltérően - és a budapesti vá­rosi tanács tagjainak és póttagjainak szá-

Next

/
Thumbnails
Contents