Müller Veronika: A tanácsigazgatás szervei, 1950-1970 (Budapest, 1988)

1. Tanács

lyezte. E városok tanácsai a járási tanácsokkal azonos jogállást élveztek. Az 5200-1/1951. II/8. BM sz. ut. pedig külön típusként kezeli Debrecen, Győr, Pécs, Szeged városokat szakigazgatási szerveik tekintetében. - A többi város közvetlenül a járási tanácshoz tartozott. - Az 52036/1950. II/8. BM sz. ut. a megalakítandó községi tanácsok hat típusát különböztette meg: az I. típusú községek az 500 lélekszám alattiak, a II. típusú községek az 500-1500 lélekszám közöttiek, a III. típusú községek az 1500-3000, a IV. típusúak a 3000-10 000 lélekszám közöttiek, az V. típusú községek a 10 000 lélekszám fölöttiek, a VI. típust az úgynevezett közös községi tanácsok alkották. - A 37/1953. (VII. 23.) MT sz. r. megszüntette a belügymin.nek az átmenetileg megállapított főfelügyeleti jogkörét. Ezt követően jogköreit az MT közvetlenül gyakorolta az 503/1953. Mt. h. sz. hat.-tal felállított MT HTT útján. Az 1954. évi VIII. tv. módosította az Alkotmánynak az államhatalom helyi szerveire vonatkozó rendelkezéseit, amelyet követett a tanácsokról szóló II. Tt. elfogadása. A törvényi meghatározás szerint a tanácsok az államhatalom helyi szervei és egyben a dolgozók legszélesebb tömegszervezetei, amelyek a HNF-re támaszkodva, a dolgozók tömegszervezeteivel szorosan együttműködve szervezik a lakosságot a társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenységben való közvetlen és állandó részvételre. A tanácsok munkájukban közvetlenül a lakosságra támaszkodnak, biztosítják a dolgozók tevékeny részvételét, kezdeményezését és ellenőrzését az államhatalom gyakorlásában. Az Alkotmány 29. §-a változatlanul előírta, hogy a Magyar Népköztársaság területe államigazgatási szempontból megyékre, járásokra, városokra, községekre tagozódik, a nagyobb városok pedig igazgatási kerületekre oszthatók. A II. Tt. szerint az ország területi igazgatási egységek szerinti tagozódásának megfelelően tanács működött: a fővárosban, a megyében és az mj. városban; a járásban, a jj. városban, továbbá a városi (fővárosi) kerületben; a községben.. A tanácsok a felsőbb államhatalmi szervek alárendeltségében és irányítása alatt működtek. Ennek megfelelően a fővárosi, a megyei és az mjv. tanács az országgyűlésnek, illetőleg a NET-nek, a járási és a jjv. tanács a megyei tanácsnak, a városi (fővárosi) kerületi tanács a városi (fővárosi) tanácsnak, a községi tanács a járási tanácsnak volt közvetlenül alárendelve. A tanácsok általános irányítását, ellenőrzését és legfelsőbb felügyeletét az országgyűlés, illetve a NET látta el, megszűnt az MT általános felhatalmazása az egész tanácsi szervezet irányítására. (Papp L. 3.) E szervek általános irányító és legfelsőbb felügyeleti jogkörükben - egyebek között feloszlathatták azt a tanácsot, amelynek működése az Alkotmányba ütközött, vagy a dolgozó nép érdekeit súlyosan veszélyeztette, továbbá területszervezési hatásköröket is gyakoroltak. - Az igazgatási területszervezésről szóló 1954. évi 9. sz. tvr. értelmében az mj. város tanácsa a megyei tanáccsal, a jj. város tanácsa pedig a járási tanáccsal volt azonos jogállású. Az mj. várossá nyilvánításról a NET intézkedhetett, az olyan százezer lakoson felüli város esetében, amely az ország népgazdasága, a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedő jelentőségű iparral rendelkezett és emellett kereskedelmi hálózata, szociális, kulturális, egészségügyi intézményei, politikai és igazgatási szervei a megye területén is túlterjedő irányító és szervező tevékenységet fejtettek ki, s lakosságának döntő többsége az iparban, közlekedésben, kereskedelemben, kulturális, egészségügyi, szociális és igazgatási intézményeknél dolgozott. A kis területű, egymással szomszédos, ötszáz főnél kevesebb lakossal rendelkező községek - ha más községgel vagy várossal nem voltak egyesíthetők - közös tanácsú községet alkothattak. A közös községi tanácsok alakításáról és megszüntetéséről is a NET határozott. - A NET 1954. évi 12. sz. hátában Miskolc, Debrecen, Pécs és Szeged városokat mj. városokként közvetlenül a NET-nek rendelte alá, s egyúttal intézkedett az mj. városokban igazgatási kerületek felállításáról. (A kerületek határait a NET 1954. évi 15. sz. hat.-a állapította meg.)