Szigetvári István: A szövetkezetek a Tanácsköztársaság idején (Budapest, 1959)

A szövetkezetügy a tanácsköztársaságban

rása is az, hogy a Tanácsköztársaság vezetői a kapitalizmusból a szocializmus felé vezető út sok problémáját még nem látták olyan világosan, amint azt ma látjuk. Emellett a szövetkezeti politika területén elkövetett hibákat nem lehet a Tanácsköztársaság bonyolult bel- és külpolitikai helyzetének, valamint a négy és féléves háború súlyos gazdasági következményeinek figyelembevétele nélkül megítélni. A tudományos kutatás eddig még nem foglalkozott alapos elmélyültséggel a proletárdiktatúra szövetkezeti kérdéseivel, nem vizsgálta annak előzményeit, összefüggéseit és ellentmondásait, eredményeit és hibáit. A kérdés feltáratlanságának nem kis része van abban, hogy a Tanácsköztársaság szövetkezeteiről alkotott nézetek nemegyszer egyoldalúak vagy éppen helytelenek. Kiadványunk a tanácshatalom szövetkezeti kérdéseinek jobb megismerésére és elemzésére kíván ösztönözni. Ezt a célt szolgáljuk azzal is, hogy a következőkben vázlatosan összefoglaljuk a Tanácsköztársaság szövetkezeti politikájának jellegzetes vonásait, eredményeit és hibáit. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1 A tanácskormány abban az erőfeszítésében, amelyet a termelés és a fogyasztás anarchiájának felszámolásáért, a dolgozók anyagi helyzetének megjavításáért és a tanácshatalom megvédéséért folytatott, döntő jelentőséget tulajdonított a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek. A Magyarországi Szocialista Párt és a Forradalmi Kormányzótanács már a proletárdiktatúra kikiáltásának a napján kinyilatkoztatták, hogy „a földreformot nem törpebirtokokat teremtő földosztással, hanem szocialista termelőszövetkezetekkel" hajtják végre (12*). A nyilatkozattal kapcsolatban egész természetszerűleg vetődik fel a kérdés: milyen okok és milyen előzmények késztették az egyesült munkáspártot és a Forradalmi Kormányzótanácsot arra, hogy ilyen mereven lekössék magukat a mezőgazdasági nagyüzemek változatlan fenntartása mellett, milyen előzmények után lett a termelőszövetkezeti forma agrárpolitikájuk tengelye? A Tanácsköztársaság agrárpolitikájára csak a proletárdiktatúra kikiáltását megelőző hónapok elvi harcai adhatnak magyarázatot. A polgári demokratikus forradalom győzelme után a dolgozó tömegek fokozatosan elfordultak a Károlyi-kormánytól. A kiábrándultság legfőbb oka az volt. hogy a Károlyi-kormány egyre halogatta az alapvető kérdések megoldását, többek között elodázta a földosz• A zárójelben megadott szám a kérdéssel foglalkozó dokumsntum számát jelzi.