Szigetvári István: A szövetkezetek a Tanácsköztársaság idején (Budapest, 1959)

I. Fejezet Mezőgazdasági termelőszövetkezetek

A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZETI FORMA ELSŐ JELENTKEZÉSE A BERINKEY-KORMÁNY ALATT. AZ ELSŐ TERMELŐSZÖVETKEZETEK MEGALAKULÁSA . (I-II) 1 1919. február 15 AZ 1919. ÉVI XVIII. NÉPTÖRVÉNY SZERINT A FÖLDBIRTOKIGÉNYLÉSNÉL ELŐNYBEN KELL RÉSZESÍTENI A TERMELŐSZÖVETKEZETEKET 22. § Azok, akik a 15., 16. és 18. §-ok értelmében,

1 s a további szakaszokban szabályozott eljárás megállapításai szerint valamely község vagy felosztási csoport területén családi kisbirtokot, családi kis szőlőbirtokot vagy kerti kisbirtokot kapnak, a nekik jutó földterületek közös birtoklása és használata végett termelőszövetkezetekbe tömörülhetnek. A szövetkezetbe beléphet valamennyi jogosult vagy a jogosultaknak egy része. Termelőszövetkezet alakításához legalább 20 tag szükséges. Egy község vagy felosztási csoport területén több termelőszövetkezet is alakulhat. Ha a szövetkezet kívánja, akkor részére osztatlanul egy közös birtokban kell kiadni azokat a területeket, amelyek tagjait a megállapítások szerint együttvéve illetnék. A kisajátítható területek kijelölésében a szövetkezeteknek, a hadirokkantakat kivéve, minden más jogosult felett elsőbbségük van. Ha egy község vagy felosztási csoport területén több szövetkezet alakult, közöttük az elsőbbség sorrendjét más megállapodás hiányában tagjaikat a 15. § alapján megillető elsőbbség arányos számbavételével kell meghatározni. 1 Az idézett §-ok a földjuttatásban részesíthetők sorrendjét állapítják meg. 1