Szigetvári István: A szövetkezetek a Tanácsköztársaság idején (Budapest, 1959)

A szövetkezetügy a tanácsköztársaságban

számára. 53 A megállapított konvenció valamennyi szocializált vagy szocializálás alatt álló gazdaság alkalmazottait megillette. A Sza­bolcs megyei direktórium még kedvezőbben állapította meg a mező­gazdasági cselédek és alkalmazottak illetményeit: a konvenciós föld­járandóság mellett még feles földet is kaptak megművelésre. 54 Sza­bolcs megyében a mezőgazdasági cselédek és munkások annyira meg voltak elégedve a megállapított bérekkel, hogy termelőszövet­kezetek szervezése alkalmával nem egy gazdaságban kijelentették: hajlandók a termelőszövetkezetet megalakítani és társas gazdálko­dásra lépni, ha a megyei direktórium által megállapított járandósá­gokat részükre biztosítják. 55 Szociális és egészségügyi szempontból nagy jelentősége volt an­nak, hogy megkezdték az egészségtelen, szűk cselédlakások átépí­tését és lakhatóvá tételét, rendezték a gyógyszerellátást és orvosi kezelést. A Somogy megyei termelőszövetkezeti központ a nagyobb termelőszövetkezetekben orvosi rendelőket és szülőszobákat létesí­tett. A tanácshatalom azzal is tanúságot tett az emberek sorsa iránti nagy megértésről, hogy az uradalmak alkalmazásában állott hadirok­kantak és hadiözvegyek ellátását átmenetileg a termelőszövetkezetek kötelességévé tette. Fogyasztási és éltékesítő szövetkezetek A tanácskormány termelési csőd szélén állott mezőgazdaságot vett át. Ennek következményei természetszerűleg jelentkeztek a fogyasz­tás, az áruellátás területén is. Vidéken volt elég élelmiszer, az élel­mezési és ellátási nehézségek Budapesten jelentkeztek nagyobb mér­tékben. A nehézségek előidézésében és fokozásában nagy szerepe volt a szervezetlenségnek, a szabotálásnak és az ellenforradalomnak. Az áruellátást és áruelosztást a magánkereskedelem, a fogyasztási szövetkezetek és beszerzési csoportok végezték. A magánkereskedelem csak készpénzért volt hajlandó árusítani. A fogyasztási szövetke­zetek egymással versenyezve igyekeztek minél kedvezőbben ellátni tagjaikat. De még nagyobb zavart okoztak a szerfelett elszaporo­dott beszerzési csoportok, mert kétszeres ellátottságot idéztek elő, és akadályozták az igazságos áruelosztást. 56 A szervezetlenséget még tetézte, hogy a burzsoá alapítású fogyasztási szövetkezetekben ellen­forradalmi érzelmű vezetők tevékenykedtek. A tanácskormány a közellátási nehézségek enyhítése céljából elő­ször a szervezetlenség felszámolását, a fogyasztás megszervezését 63 Az Újság, 1919. április 15. 54 Szabolcs vármegye hivatalos lapja, 1919. 14. sz. 65 Szabolcs megye alispánjának jelentése. 1919. 65—66. old. 53 A legfontosabb közszükségleti cikkekre a háború következményeként a jegyrendszert fent kellett tartani.

Next

/
Thumbnails
Contents