Szigetvári István: A szövetkezetek a Tanácsköztársaság idején (Budapest, 1959)

II. Fejezet Fogyasztói és értékesítő szövetkezet

miatt azonban forgalma mégis meghaladta a múlt év hasonló időszakának forgalmát. A budapesti kefegyártást az illetékes népbiztosság a Hangya-Ipar üzemében mint a legmodernebbül felszerelt gyárban koncentrálta,^ néhány kis üzemet beszüntetett, és azok készletét, valamint gépeit ide szállíttatta be. Ehhez képest a január—júliusi forgalom kb. kétszerese volt a múlt évinek. Az Első Törökszentmiklósi Gőzmalom Rt. román megszállás alá került. Gépeit először leszerelték és kilenc vagonba becsomagolták. A vezetők és Magurányi Jenő, a nagyváradi kirendeltség vezetője az illetékes román katonai parancsnokságnál interveniáltak, mire a már Karcagon levő szállítmányt sikerült visszaszállítani Törökszentmiklósra. A gőzgépek visszaszerelése folyamatban van. őrlésre a nagymalomban a folyó évben nincs kilátás, a kismalom pedig szénhiánynyal küzd. A Debreceni Cukorkagyár tiszta eredménye májusban 147 000 korona volt, melyet bérmunkával és 1 vagon cukor feldolgozásával ért el. A megszállás előtt közvetlenül 225 q nyerscukor-készlettel rendelkezett. Azóta a gyárról nincs semmi hír. A Vámosfalvai Túrógyárat és a Patakaljai Bérgazdaságot a hadműveletek során súlyos károk érték. A Nagyváradi Sertéshizlalóból még a megszállás előtt 1300 db sertést átadtak a Sertésforgalminak. A vételárat meg is kapták, csak a hizlalási nyereség megtérítése maradt el. A Békéscsabai Sertéshizlalóból 2000 db sertést Nagytéténybe szállítottak át. Innen vette át folyamatosan a Sertésforgalmi a kész sertéseket. A legnagyobb tételt éppen a magasabb ármaximálási rendelet előtt két nappal. A különbözet megtérítése iránt a szükséges lépéseket megtették. Békéscsabával nincs érintkezésük, így a részvénytársaság vagyoni helyzetéről nincsenek tájékozódva. A Magyar Gyógynövény Rt.-nél 222 000 korona veszteség mutatkozik. A konjunktúra azonban annyira kedvező, hogy az érdekeltség lebonyolítása után némi haszon is maradhat. A Szövetkezeti Paprikaipari Rt.-t májusban szocializálták és vezetését a Hangyára bízták. Mikor a vállalatot átvették, annak forgótőkéje nem volt. Azóta sikerült a fajszi és báttyai készleteket feldolgozni, és Haditerménynek átadni, ami kb. V4 millió koronát tesz ki. A szegedi és bajaszentiváni készletek és előlegek mint aktívumok befolyhatnak, mely esetben a társaság ismét aktív lesz. A Hangya-Ipar Rt. 1919. január—júliusi összforgalma 10600000 korona, szemben a tavalyi 11 millióval az év hasonló időszakában. Az igazgatóság a jelentést tudomásul veszi. Kivonat az eredeti jelentésből. — KGL „Hangya" fogyasztási szövetkezet iratai, Igazgatósági ülési jegyzőkönyv, 1919. augusztus 12.