Szigetvári István: A szövetkezetek a Tanácsköztársaság idején (Budapest, 1959)

II. Fejezet Fogyasztói és értékesítő szövetkezet

és Morvay Ignácra, a „Háztartás" aligazgatójára bízta. Böhm a „Háztartás" üzleteit elhanyagolta.

1 mert az Általános Fogyasztási Szövetkezet fiókjainak a szervezésével volt elfoglalva. Néhány hét alatt 200 új üzlethelyiséget szerzett új fióküzletek felállítására. A Vörös Hadsereg májusi offenzívája után a viszonyok kezdtek javülni. A „Hangya" ismét megkezdte az áruszállítást. Hamburger a Pénzintézeti Központnál 10 millió korona hitelt eszközölt ki a „Hangya" számára. A „Hangya" működését általában a régi keretekben folytatta. Nagyobb külkereskedelmi üzletet is lebonyolított, mikor a Földművelésügyi Népbiztossággal együttesen a Hangya-Ipar borkészletéből 4800 hl-t eladott Ausztriának. Részt vett a proletár árucsere-akcióban is. A ,,Hangyá"-nak az volt ebben a szerepe, hogy a kormányzat által rendelkezésére bocsátott iparcikkeket iparvonatokon a Dunántúl négy vármegyéjébe leszállítsa, azokat ott beraktározza, és utalványok ellenében a falusi lakosság között szétossza. „Utalványokat csak az a gazda kapott az Országos Központi Hitelszövetkezet kiküldötteitől, aki ez utóbbinak megfelelő mennyiségű élelmiszert szállított be. A »Hangya« rendelkezésére bocsátott áruk értéke 37 millió koronára rúgott. Ebből cca 2 hónap alatt 5 millió korona értékűt adott el." „A »Hangyá«-t mint bizományost ebből kifolyólag nem érheti kár, mert a szovjetkormány az üzlet lebonyolítására ¿0 millió korona hitelt bocsátott az Osztrák—Magyar Banknál rendelkezésére." „Súlyos gondot okozott az igazgatóknak a »Hangya« sorsa, mert tudomással bírtak arról, hogy a szövetkezeti kérdés illetékes helyen állandóan napirenden van. A megoldást csupán az a szerencsés véletlen késleltette, hogy Erdélyi Mór népbiztos ellenlábasa volt Lengyel népbiztosnak az államosítás kérdésében." „Erdélyi Mór közellátási népbiztos programja az volt, hogy addig is, amíg az élelmiszerek kereskedelme az egész országban kizárólag a szövetkezetek kezébe nem kerül, s a szövetkezetek államosíthatok *nem lesznek: Budapest és környékét az Általános Fogyasztási Szövetkezet lássa el, a vidéken pedig a "Hangya« szervezze a fiókokat, de nem »Hangya«, hanem Általános Fogyasztási Szövetkezeteket. Az ország összes szövetkezeteinek központja és köteléke tehát az Általános Fogyasztási Szövetkezet lett volna, míg a »Hangyá«-nak az lett volna a hivatása, hogy nagybani bevásárló- és termelőszerve legyen a fogyasztási szövetkezeteknek. Ezzel szemben az volt az álláspontunk, hogy a »Hangyá«-t meg kell hagyni eddigi szervezetében, legfeljebb egy, mindkét szövetkezet fölött álló szövetkezeti tanácsot lehetne szervezni, amely egyúttal a hatósági funkciókat is végezné. Vezérigazgató barátaival együtt oda törekedett, hogy ennek a kér1 Ennek ellenére a „Háztartás" fogyasztási Szövetkezet is sok új fióküzletet nyitott, s tagjainak száma jelentősen megnőtt. 17* — 3 259