Szigetvári István: A szövetkezetek a Tanácsköztársaság idején (Budapest, 1959)
A szövetkezetügy a tanácsköztársaságban
volt az álláspontja, hogy a termelőszövetkezetek szervezeti vázának a földművesszegénységgel történő tárgyalások folyamán kell kialakulnia. 33 Nem kell kész szervezetnek lenni, fontos, hogy a termelőszövetkezet bármilyen nyers formában mielőbb meglegyen. Az elvi alapok tisztázatlansága így már á termelőszövetkezeti mozgalom kiépítésének kezdetén is sok zavart okozott. Ebben az időszakban a Földművelésügyi Népbiztosságot a helyi munkástanácsok és direktóriumok sűrűn keresték fel útmutatás végett. A tájékozatlanságra elég néhány példát említeni. A kondorosi direktórium szakképzett egyént kért a termelőszövetkezeti rendszer ismertetésére. 34 A tiszalöki járási gazdabiztos és a békéscsabai direktórium alapszabályok küldését sürgette. 35 A Győr megyei birtokrendező és termelést biztosító bizottság közölte a népbiztossággal, hogy a szervezeti szabályok hiánya akadályozza a termelőszövetkezetek szervezését, mert „a nem teljes felvilágosítás tartózkodóvá teszi a tagokat". 36 A Szabolcs megyei Tiszadobon azért idegenkedtek a társas gazdálkodás bevezetésétől, ,,mert nem ismerték a szövetkezeti gazdálkodás irányát, és módját". 87 A szervezési munka megkönnyítésének szükségessége a Földművelésügyi Népbiztosságot arra indította, hogy sürgősen kidolgoztassa a termelőszövetkezetek mintaalapszabályait. Hamburger lenő földművelésügyi népbiztos április első napjaiban Ormándy íános magyaróvári gazdasági akadémiai tanárt bízta meg az alapszabályok megszövegezésével. (Ormándy március 27-én került a Földművelésügyi Népbiztosságra és ott mint a termelőszövetkezeti főosztály vezetője április 23-ig dolgozott.) Ormándy a nagybirtokok köztulajdonba vétele és a termelőszövetkezetek megalakítása mellett rendkívül fontosnak és sürgősnek tartotta az alapszabályok kidolgozását, mert nézete szerint „a szervezetlenség könnyen a termelés anarchiájára vezethetett". Az • alapszabályok-két hét alatt elkészültek, s azokat a Földművelésügyi Népbiztosság több tárgyalás és vita után elfogadta. 38 Ormándy János később, az ellenforradalom idején fegyelmi ügye tárgyalásakor arra hivatkozott, hogy Hamburger Jenő népbiztos és Hevesi Ákos politikai megbízott az alapszabályokkal nem értett egyet. Jászberényi András, a Földművelésügyi Népbiztosság volt osztályvezetője azonban határozottan állította, hogy az alapszabályokat a földművelésügyi népbiztosok elfogadták, mert azok a Tanácsköztársaság intencióinak megfeleltek, a szövetkezeti 3 * Szociális Termelés, 19x9. június 25. 8. SZ. * OL Földm. Népb., VIII. o. iktatókönyve. 88. sz. 88 Pl Archívum. A. II. 15/21. sz. * OL Földm. Népb., 940/^9. VII. * 7 Nyíregyházi Állami Levéltár, Tiszadobi Munkástanács jegyzőkönyve. 1919. április 12. 38 OL FM, 908/1920. eln. ,