Szigetvári István: A szövetkezetek a Tanácsköztársaság idején (Budapest, 1959)

I. Fejezet Mezőgazdasági termelőszövetkezetek

léten alakultak már földműves termelőszövetkezetek. A Földművelésügyi Népbiztosság most egységesen megállapította a termelőszövetkezetek szervezetét. A szervezeti szabályzat szerint termelőszövetkezet alakulhat bármely földterületen. A művelés intenzitása és eredményessége annál jobban biztosítva van, minél nagyobb a szövetkezeti üzem. Termelőszövetkezetet annyian alakíthatnak, ahány ember szükséges az illető földterület intenzív megművelésére. Mindenki tagja lehet a termelőszövetkezetnek, ha évente legalább 12,0 munkanapot biztosít a szövetkezeti föld megművelésére. A részvény nem pénz és egyéb régi értelemben vett érték, hanem a munka lesz. A részesedés sem pénzbeli lesz, hanem a terményeknek az egyes tag által befektetett munka arányában való hányada. Aki több munkát, több munkanapot szolgáltat a szövetkezetnek, többet is kap a terményből. Eleinte, amíg a pénzt végleg ki nem küszöbölik, a terményen kívül pénzbeli részesedést is kapnak a tagok. A termelőszövetkezetnek vannak teljes és nem teljes jogú tagjai. Teljes jogúak azok, akik egész éven át minden munkanapjukat a termelőszövetkezetnek biztosítják; nem teljes jogúak, akik nem minden, de legalább százhúsz munkanapjukat befektetik a termelőszövetkezetbe. A termelőszövetkezet tagjait év közben is ellátják minden szükségleti cikkel és élelmiszerrel, év végén pedig a szövetkezet tiszta jövedelme végzett munkájuk arányában megoszlik közöttük. A termelőszövetkezet tagjai a maguk és családjuk ellátásán felül megmaradt feleslegeket csak a termelőszövetkezetnek adhatják el. A termelőszövetkezet azután a feleslegekért részben ipari árukat szerez be az áruelosztótól, részben a városok élelmezésére fordítja a felesleget. A szövetkezeti mezőgazdasági üzem vezetése élén a tagok közgyűlése által megválasztott intéző tanács áll öt, legfeljebb tíz tagból. Az intéző tanácsban bent van a szakember, az intéző is, aki azonban nem tagja a szövetkezetnek, Az egyes üzemek bizonyos együttes száma körzetet alkot, amelynek élén mint ellenőrző szerv a körzeti felügyelőség áll a kerületi tanáccsal. A körzetek kerületbe tömörülnek. Ennek élén szintén mint ellenőrző szerv a kerületi igazgatóság, illetve felügyelőség áll. Valamennyi fenti szervnek legfelsőbb szerve a Termelőszövetkezetek Országos Központja, amely a Földművelésügyi Népbiztosságnak van alárendelve. Az Est, 1919. április 19.