Szigetvári István: A szövetkezetek a Tanácsköztársaság idején (Budapest, 1959)

I. Fejezet Mezőgazdasági termelőszövetkezetek

I9I9- május íj % BUDAPEST KÖRNYÉKÉN HARMINCEZER HOLDON ALAKULTAK TERMELŐSZÖVETKEZETEK Budapest környékén egyre-másra alakulnak meg a termelőszövet­kezetek. Eddig mintegy harmincezer holdon alakítottak szövetkeze­teket a volt nagybirtokosok béresei és cselédei, de újabb szövetkeze­tek alakulása is folyamatban van. A szociális szempontokon kívül a szövetkezetek alapításánál elsősorban Budapest szükségletének biz­tosítása a cél. Ezért sok olyan rendelkezés történt, hogy ezt a célt minél jobban el lehessen érni. Így intézkedés történt arra nézve is, hogy a szövetkezetek kötelékébe nem tartozó kisbirtokosok termé­nyeiket szintén csak a szövetkezet útján értékesíthessék. Ezenkívül a szövetkezeti tagok az osztalékra előlegül kapott konvencióból azt a részt, mely náluk feleslegként mutatkozik, a szövetkezet útján tar­toznak értékesíteni, vagyis a felesleg ellenértékét pénzben vagy ipari cikkekben kapják meg. Ezek a feleslegek mind Budapest prole­tariátusának jutnak. Ujabban a főváros környékén a következő termelőszövetkezetek alakultak meg: Aszódi járás [volt Schossberger-féle birtok) 18 301 hold, Dunavecse 572,2 hold, Kenyérmező 604 hold, Vecsés 1500 hold, Kiskunhalas 400 hold, Ráckeve 3000 hold. Cegléden két kisebb birtokon szövetkezeti alapon konyhakerti gazdaság alakult, ugyancsak a főváros szükségletének a fedezésére. Erzsébetfalván most van alakulóban a termelőszövetkezet a Kapitány­pusztán, folyamatban van Pusztavacson a 16 ezer holdas Koburg-féle birtoknak termelőszövetkezetté való átalakulása is, és ugyancsak napok kérdése, hogy Károlyi László „gróf" és Farkas László volt birtokain, Öcsán 5000 holdon termelőszövetkezetek alakuljanak. Ter­melőszövetkezet lesz a legrövidebb időn belül az 1800 holdas süttői Reviczky-féle birtokból, és termelőszövetkezetek alakulási munkála­tai folynak Kalocsán, Nagykőrösön, Nagykátán, Pomázon, Békás­megyeren, Úriban és Sződön. A termelőszövetkezetekben tömörült proletárok munkájuk ellen­értékét munkájuk arányában kapják meg. A termelőszövetkezetekben lesz osztalék, csakhogy itt a részvény nem pénz, hanem a munka, és az osztalék nagysága egy munkanap értékével egyenértékű. Min­den szövetkezeti tagról pontosan feljegyzik, hogy hány napot tölt el munkával, a gazdasági év végén az eredményt elosztják a gazdaság megmunkálására fordított napok számával és az eredményből ki­jött egységből mindenki .annyi részt kap, ahány napot munkával töl­tött el.

Next

/
Thumbnails
Contents