Éble Gábor: A nagykárolyi gróf Károlyi család leszármazása a leányági ivadékok feltüntetésével (Budapest, 1913)

Az ősi székesház, a nagykárolyi várkastély

teljes ornatusban a főpapok, nagy gálában a hölgyek tisztelegtek. Gályákkal volt diszítve az udvari vonat mozdonya; harsány éljenzés és a Rákóczi-induló zenéje köszöntötte berobogását. A trónörökös párt a grófi házigazda üdvözölte elsőnek, majd a város polgármestere mondott lelkes köszöntő beszédet. Feledhetetlen szavakkal válaszolt az ifjú trónörökös: «Nagyon örvendek — úgymond — hogy gróf Károlyi István szives meghívása következtében szerencsés vagyok szeretett hazám e vidékét is megismerhetni*. A trónörökös-pár udvari kíséretében voltak: gróf Bombelles főudvarmester, gróf Pálffy Mária udvarhölgy, báró Emich udvari tanácsos és Lányi udvari orvos. Valódi diadalmenet volt a bevonulás a kastélyba, hol a fenségeket gróf Károlyi Istvánné, született gróf Csekonics Margit fogadta és lakosztályukba kisérte. Ez a kastély emeletén a nagy lépcsőházból nyiló hét teremből állt. A lépcsőház sportképekkel és agancsokkal volt művészileg diszítve. A nagy termet élő pálmafal osztotta ketté: nyolcz ablakos ebédlőre és olvasó-szobára. Innen nyíltak a trónörökösné fogadó szalonja, az öltöző szoba fayence falakkal, hátrább a hálószoba az alcovennel. A nagykárolyi napok programmját főleg vadász-kirándulások töltötték ki s ezek után a kastélyban udvari ebéd volt meghívott vendégekkel. A vadász-zsákmány, mely 58 őzből, 23 őzbakból, 24 vaddisznóból, 12 nyúlból és 5 rókából állt, a lovardában volt kiállítva fáklyafénynél. A búcsú ebéden — a mely alatt Berkes Lajos czigányzenekara húzta a magyar nótákat — a grófi házigazda pohárköszöntővel ünnepelte a fejedelmi párt. «Legyen Fenséged — mondja a köszöntő befejező része — az összekötőkapocs a király és nemzet között és a nemzet boldogságával fokozódjék a Fenséged boldogsága is. E boldogság közepette éljen