Éble Gábor: A nagykárolyi gróf Károlyi család leszármazása a leányági ivadékok feltüntetésével (Budapest, 1913)

Czímerek és rangemelések

ban az itt felsorolt czímerek egyikében sem tart a karuly madár fölemelt jobb lábával szivet, és egyikében sem látható a paizstartó sárkány. Ezek a czímeralkatrészek csak a XVII. század elején kerültek a Károlyiak czímerébe és pedig akkor, a midón Károlyi Mihály királyi precisor 1609-ben II. Mátyás királytól bárói méltóságot nyert.

1 O vette föl a Károlyi czímernek azt az alakját, melyben a jobbra fordult, kiterjesztett szárnyakkal, bal lábán a hármas halmon álló karuly (nisus) madár fölemelt jobb lábával szivet tart és melyben koronás sárkány a paizstartó. Midőn báró Károlyi Mihály a karuly lábába a szivet adta, ezzel a madár speciesét akarta világosan föltüntetni és minden kétséget eloszlatni aziránt, hogy az ő ősi czímerük a « szivet szerető karuly vagy karvaly»

3 és nem sólyom, vagy más hozzá hasonló madár. A sárkányt paizstartóul pedig annak emlékezetére vette föl czímerének díszesítésére, hogy ősei Károlyi I. Lancz László és Károlyi Bertalan, utóbb Károlyi II. Lancz László, a sárkányrend vitézei voltak. Ez a czímer tehát tulajdonképpen a Károlyiak bárói c\ímere. l6l2. Báró Károlyi Mihályt ól átvette e czímeralakot két unokanénje: Károlyi Zsuzsanna, Bethlen Gábor fejedelem neje (1605—1622) és Károlyi Kata, előbb Kis-Rhédei Rhédey Ferencz és 1623 június 20-tól Iktári gróf Bethlen István neje; átvették idővel azután a vele vérrokon Csomaközyek, Bagosyak és Vetéssyek is. Csomaközy Andrásnak 1627 április 24-én Váradon kelt levelén ott van ugyan még a régi, jobbra 1 A bárói diploma szövegét lásd az Okleveles függelékben. 2 L. Századok 1905. évfolyam «A kurticz Károlyi» czikkct 335—341. lap.