Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)

A magyar nagyipari munkásság harca az üzemek megmentéséért,helyreállításáért és a termelés megindításáért, 1944-1945 (Tanulmány)

ban megkötött szerződéssel, fittyet hányva a magyar törvényeknek, a kormányzat aggodalmaskodásának, átvették a csepeli gyáróriást a hozzátartozó üzemekkel együtt. Cserébe az SS a Chorin—Weiss család tagjait a semleges Portugáliába ós Svájcba szállította.

10 A WM-vagyon elorzása nagy megrökönyödést keltett a magyar kormány körében, Veesenmayer nem győzte Sztójay miniszterelnök panaszait hallgatni. Másrészt a magyar kormány be kívánta bizonyítani, hogy vezetése mellett is teljesül a németek minden óhaja. így került sor a június 2-i német—magyar egyezmények megkötésére. Az első egyezmény pénzügyi jellegű volt, és magyar hadialap létesítését írta elő a megszálló német csapatok költségeinek fedezésére és egyéb hadikiadásokra. A második egyezmény „A magyar gazdaságnak az összeurópai tervezésbe való bevonása" hangzatos címet viselte,

11 valójában ez tartalmazta a magyar ipar teljes alárendelését a szovjetellenes háború érdekeinek. Imrédy Béla a minisztertanács június 10-i ülésén a németekkel folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban közölte, hogy Magyarország termelését a megállapodások értelmében „fenntartás nélkül fel kell fokozni", különösen a vas- és acélgyártást.

12 A németekkel kötött egyezmények biztosítása érdekében a magyar kormányzat az ipar irányítását megváltoztatta. Az egyezményekkel szinte egyidőben, június 1-én megszüntette a gyáripar addigi érdekképviseleti szervét, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségét (GYOSZ), és helyébe az iparügyi miniszter irányítása alá tartozó, az egész ipart szakáganként átfogó, kényszertagságon alapuló Gyáripari Országos Központot (GYOK) hozta létre.

13 A GYOK a gyáripar fasiszta jellegű irányító központja lett, amely a rendelet alapján jogot nyert vállalatok megszüntetésére, összevonására, új gyárak és üzemek létesítésére, vállalati vezetők kirendelésére is. Ez a szervezeti változás az ipar totális alárendelését jelentette a németekkel kötött gazdasági megállapodásoknak. A magyar ipar erőforrásainak fokozott kihasználására a németeket a hadihelyzet alakulása kényszerítette. 1944 tavaszán a szövetséges angol—amerikai légierő pusztító bombatámadásokat intézett Németország és Ausztria ipartelepei, különösen a repülőgépgyártó üzemek ellen, a szovjet hadsereg átütő sikerei következtében pedig veszélybe kerültek a romániai olajmezők stb. Ilyen hadihelyzetben minden csepp magyar olajnak, min10 A WM—SS szerződésre vonatkozóan 1. Kársai Elek—Szinai Miklós: A Weiss Manfréd-vagyon német kézbe kerülésének története. Századok, 1961. 4—5. szám. 11

A Wilhelmstrasse és Magyarország, id. m., 860—863. old. 12 OL K 26—5. — A minisztertanács 1944. június 10-i ülésének jegyzőkönyve. Tárcanélküli közgazdasági miniszter (Imrédy Béla) tájékoztatója a németekkel folytatott tágyalásokról (34). 13 Magyarországi Eendeletek Tára. 1944. évf. — A m, kir. minisztérium 1944. évi 2010 ME sz. rendelete az ipari termelés megszervezéséről.