Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)

A magyar nagyipari munkásság harca az üzemek megmentéséért,helyreállításáért és a termelés megindításáért, 1944-1945 (Tanulmány)

során összegyűjtött élelmiszerből a salgótarjáni bányamunkásság, a készlet elszállításához a szovjet hadsereg bocsátott autót rendelkezésre.

200 Kiemelkedő szerepet játszottak a munkásság élelmezésének megoldásában az üzemi bizottságok. A vállalatok vezetőségei anyagi eszközökkel, igen gyakran elcserélhető árukkal járultak hozzá, hogy vidékről élelmiszert hozassanak a fővárosba. Az Egyesült Izzó villanykörtét, a bányák egy része szenet, a Goldberger-gyár textilárut stb. ajánlott fel élelmiszerért. A csereüzletek lebonyolítása, az élelem szétosztása, gyakran még a szállítóeszközök megszerzése, kijavítása is az üzemi bizottságokra hárult. Az üzemi bizottságoknak mint a munkásság öntevékeny szervezeteinek nagy szerepük volt abban, hogy átmenetileg sikerült biztosítani a munkások, sőt gyakran családtagjaik számára is a létfenntartáshoz legszükségesebb élelmiszereket. 1945 tavaszán a munkásság nemcsak azzal járult hozzá a termelés megindításához, az üzemek helyreállításához, hogy fizetés és élelem nélkül dolgozott, hanem volt ereje ahhoz is, hogy önként vállalt feladatokkal meggyorsítsa az ország újjáépítését. Az első ilyen kezdeményezés Csepelről indult el az ún. „májusi verseny" formájában. A WM gyár dolgozói az első szabad május elseje tiszteletére üzemen belüli versenyt indítottak a helyreállítás meggyorsítására, a szovjet hadsereg megrendeléseinek pontos időben való teljesítésére és a munkafegyelem megszilárdítására.

261 Ha nem is ilyen szervezett formában, de május folyamán más helyekről is érkeztek hírek a munkásságnak az ország újjáépítése érdekében végzett önkéntes munkájáról. A visszavonuló német csapatok teljesen használhatatlanná tették az Eger—Putnok közötti vasútvonalat, amelynek használhatóvá tótele létfontosságú volt az észak-magyarországi iparvidék számára. Május hónaptól kezdve a környékbeli bányák fiataljai, sőt még az asszonyok is, vasárnapi ingyenes munkával igyekeztek meggyorsítani e fontos vasútvonal helyreállítását.

262 Részt vettek a munkában a bélapátfalvi cementgyár munkásai, bányászok, vasutasok, úgyhogy a vasútvonalat szeptember 30-án ünnepélyes keretek között meg is nyitották. „Bányászaink, cementgyári munkavállalóink és a MÁV együttes erőfeszítésével három hónap alatt 11 vasúti híd épült, két alagutat rendbehoztak, és ezáltal az ország újjáépítésében nélkülözhetetlen cementgyárat, valamint a szénbányát, s nemkülönben a szilvásváradi 260 OL Z 928—87. 261 OL Z 404—178. — A májusi munkaversenyre 1. Strassenreiter Erzsébet: Az 1945-ös májn*

1 verseny. Párttörténeti Közlemények, 1960. 1—2. szám. 262 OL Z 386—102. — Az ózdi bányaigazgatóság 1945. június 9-i jelentése. 5* 67