Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)
II. A bányák és a gyárak helyreállytása a termelés megindítása
Vörös Hadsereg műszaki alakulatainak a segítségével, nyolc és fél hónapi megfeszített munkával 1946 január közepére épült meg, s azt január 20-án adták át a forgalomnak. 898 A Döbrentei tér és a Petőfi tér között a Petőfi-pontonhíd épült meg, melyet 1945. november 18-án nyitottak meg a közforgalom számára. 294 A szovjet katonai főparancsnok teljes neve: Ivan Ivanovics Kolesznyikov. 295 A kecskeméti gyufagyár a Magyar Általános Gyufaipari Rt. gyáregysége volt. A vállalat ezenkívül Szegeden és Budafokon tartott gyufagyárakat üzemben. 298 Incl. = inclusive = beleértve. 297 A jelentés az Országos Magyar Ipari Jelzálogintézet Rt. részére készült, ahonnan a vállalat a felszabadulás előtt nagyobb összegű kölcsönt vett fel. 2»8 A gyár katonai parancsnoka 1944. december 19-én, elmenekülésekor elrendelte az üzem bénítását és a fontosabb gépek elpusztítását. A gyárba beköltözött munkásság azonban a bónítást megakadályozta, a leszerelhető értékesebb gépalkatrészeket ós gépszíjakat az óvóhelyeken elrejtette. A gyártelep heves harcok után 1945. január 13-án szabadult fel. (Jenéi K.—Sárközi Z.—Szilágyi G.: A Gábor Áron Vasöntöde ós Gépgyár története. Budapest, 1962. 129—130. o.) 298 ifj. Walla József Cementárugyár Rt. gyártelepe. 300 Dr. Oetl-Pálffy Dénes a vállalat főrészvényese, vezérigazgatója ós a Magyar Acélárugyár igazgatója, Oetl-Pálffy Erzsébetnek, a másik főrészvényesnek férje: br. Ullmann György a Magyar Általános Hitelbank vezérigazgatója volt. Dr. Wilcsek Jenő mint h. vezérigazgató vezette a vállalatot. 301 M.R.G.=Magyar Ruggyantaárugyár. 382 A Magyar Állami Vas ; , Acél- és Gépgyár a második világháború folyamán Győrben a Magyar Ágyúgyár Rt. jogutódjának, a Győri Ipartelepek Rt.-nek a gyártelepén fióktelepet és kirendeltséget létesített. 303 Győr közelében, Szőnyben a Magyar Olajművek Rt.-nek, Almásfüzitőn pedig a Vacuum Oil Companynek volt olajfinomítója. 304 1945 júniusában az Első Dunagőzhajózási Társaság pécsi szénbányáit a szovjet katonai parancsnokság a bányaigazgatóság rendelkezésére bocsátotta. A bányák sorsa csak később dőlt el. 306 A dorogi szénbánya ós a lábatlani cementgyár a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. konszernjéhez tartozott. sóé ^ Tokodi Üveggyár Rt. az Egyesült Izzó ós Villamossági Rt. órdekköri vállalata volt. Izzólámpákhoz burákat és háztartási cikkeket gyártott. 807 A Magyar Viscosa Rt.-t 1941-ben a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt., a Hungária Vegyi és Kohóművek Rt. és a Péti Nitrogénművek Rt. alapították. A vállalat a műrost- ós műselyemgyártást tűzte ki céljául. sós A Ferenc József-híd újjáépítése néhány hónapot késett. A munkálatok csak 1946 elején indultak meg. A helyreállított hidat Szabadság-híd néven 1946. augusztus 20-án adták át a forgalomnak. A híd újjáépítéséhez 2300 tonna vasanyagot használtak fel, ebből 1900 tonna új gyártmány volt. Az Erzsébet-híd roncsaiból mindössze 400 tonnát lehetett kitermelni és felhasználni. sós A Fővárosi Közmunkák Tanácsa. 810 A Gschwindt-fóle Szesz-, Élesztő-, Likőr- és Rumgyár Rt. budafoki telepéről van az iratban szó. 36* 547
