Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)

II. A bányák és a gyárak helyreállytása a termelés megindítása

200/1945 ME számú rendeletével hatályon kívül helyezte. (Magyar Közlöny, 1945. március 17. sz.) 218 A nyersbőrök gyűjtését és forgalmát a közellátásügyi miniszter 11 466/ 1945. KM számú rendeletével szabályozta. (Magyar Közlöny 1945. március 28. sz.) íW A munkabérpolitika irányítását az iparügyi miniszter a szakszervezetekre bízta (50 775/1945. IpM sz. rend. Magyar Közlöny 1945. március 13. sz.). A Szakszervezeti Tanács és a GYOSZ vezetői a kollektív keretszerződések alapelveiben 1945 március folyamán megegyeztek. Az egyes szakmák kollektív szerződését ezt követően az ületókes szakszervezetek és a GYOSZ érdekelt szakosztályai kötötték meg. 217 Tehénmentesítés = tehenek mentesítése a hőszolgáltatási kötelezettség alól. 118 A „Kiskert"-akciót a Közellátásügyi Minisztérium 10 009/1945. KM sz. rendeletével (Magyar Közlöny, 1945. január 27. sz.) kezdeményezte. A rendelet azt akarta elérni, hogy lehetőleg minden család saját magát lássa el zöldfőzelékfélókkel. Erre a célra 200—400 négyszögöl terjedelmű telkeket lehetett béreim. 219 Budapest polgármestere a lakosság élelmiszer-szükségletének a beszerzésére 50 millió pengő névértékű élelmezési kölcsönkötvény kibocsátását határozta el. 1945. február 7-én 5 millió pengős részkibocsátás történt, melyet további kibocsátások követtek. A tervezett 50 millióból április végéig 27,2 millió pengő értékű kötvényt sikerült elhelyezni. 220 A budapesti távvezeték helyreállítása 1945. május 20-án befejeződött ós ezzel a Bánhidai Erőmű a budapesti villamosenergia-szolgáltatásba bekapcsolódott. (A Budapesti Elektromos Művek története. Budapest, 1968. 328. o.) 221 Az olajmezőket bombatámadás nem érte. A visszavonuló fasiszta csapatok a gépi berendezés 80%-át, a raktáron levő csőanyag 90%-át és minden üzemképes szállítóeszközt elhurcoltak. (Németh András: A magyar kőolajbányászat 1949-ig. Kézirat, 107. o.) 222 A lispei és lovászi olajmezőkön 1945. április 6-án indult meg a termelés a Vörös Hadsereg műszaki egységeinek a segítségével, (uo.) 223 Győri Hengermalom Rt., korábban Back Hermann Győri Hengermalma Rt. 224 Dr. Grab Miksa a vállalat igazgatósági tagja és részvényese volt. 228 Igazolvány. 226 Dr. Hiller Józsefről, az Alumíniumérc Bánya és Ipar Rt. vezérigazgatójáról nevezték el. 827 A Todt-szervezet nevét Fritz Todt vezérőrnagytól kapta, aki 1933-tól a német útépítés főfelügyelője, 1938 decemberétől kezdve pedig az ipari újjáépítésnek megbízott tábornoka volt. Todt 1942-ben repülőszerencsétlenség áldozata lett. A Todt-szervezetet a Siegfried-vonal kiépítésének a meggyorsítására hozták létre. A második világháború kitörése után az összes hadifontosságú út- és erődítményépítést ez a szervezet végezte, de hozzátartoztak a kikötők, bányák, fegyvergyárak építési munkái is. A szervezet tagjait toborozták, többségük azonban kényszer útján került tagjai közé. (Arnold Toynbee—Veronica Toynbee: Hitler's Europe. Oxford, 1954. 237—238. o.) 238 Dr. Dammang András az Alumíniumérc Bánya és Ipar Rt. vezérigazgatója, akit dr. Hiller József deportálása után a németek helyeztek a vállalat élére.