Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)

II. A bányák és a gyárak helyreállytása a termelés megindítása

101 Az üb 1945. március elején dr. Dischka Győző ügyvezető igazgatót megbízta a vállalat vezetésével. 102 N. V. Phüips Radio, Eindhoven, Hollandia. 103 A vákuumgyár építését a XIII. ker. Váci út 169. sz. alatt 1943 májusában kezdték meg. 104 Hollandia német megszállása után az anyavállalathoz német birodalmi biztost" neveztek ki, aki a holland és magyar vállalat közötti kapcsolatokat is ellenőrizte. 1944. március végén Heidelbergben tartott értekezleten a németek elismerték, hogy a magyar Honvédelmi Minisztérium jogosult az eindhoveni gyárnak megrendeléseket adni. — A magyar kormány 1942-ben a Magyar Philips Műveket kötelezte, hogy a gyártási kapacitást bővítse. A vállalat a gyárbővítést 1944 tavaszán befejezte. A gyár a Honvédelmi Minisztériumnak adóvevő berendezéseket, jelzőlámpákat és repülőgép-alkatrészek gyártásához szükséges hegesztőpálcákat szállított. (OL Z 640—10.) 105 A rádiókészülék-gyár X. ker. Korponai u. 1. sz. alatt, a rádiócső éa a precíziós mechanikai, valamint a vákuumgyár a XIII. ker. Váci út 169. sz. alatt működött. 106 A Diósgyőri Újgyár, másként a,,D" gyár löveget és lövedéket gyártott. A kohászati üzemeket ,,C" gyárnak nevezték. A két gyár neve ma: Diósgyőri Gépgyár és Lenin Kohászati Művek. 107 A Mátra vidéki Kőszénbányák Rt. a Salgótarjáni Kőszónbánya Rt.-nak leányvállalata volt. A Salgó a bányái részére szükséges karbidot dorogi karbidgyárában állította elő, ahonnan a Salgótarjáni Bányaigazgatóság 1944 őszén nagyobb készletet szerzett be. 108 Schreiner Jenő a felszabadulás előtt a Salgótarjáni Üveggyár Rt, ügyvezető igazgatói tisztét töltötte be. Salgótarján kiürítésekor a várost nem hagyta el. Eredetileg bányamérnök volt. 109 Volt jobbágyok utódainak közös erdőgazdasága. 110 A rudabányai körjegyzőséghez Rudabánya, Alsótelekes, Felsőtelekes és Szuhogy községek tartoztak. 111 Az üzemi tanács Borbély,Béla, Rotter Lajos, Krsák József, Krsák István, Gerlei Lajos, Morvay Ádám, Gyöngy József, Bajzáth Sándor, Nagy István, Keserű Alfréd és Viertl Gyula tagokból állt. (Üzemi bizottságok a munkáshatalomért im. 186. o.) 112 A gyárban a termelőmunka 1945. január 15-ón indult meg. (OL Z 472 — L) 113 A gyártelepen (XIV., Angol u. 10.) a háborús cselekmények következtében jelentős épületkárok keletkeztek. A gyár gépparkjának kb. 50%-a a helyén maradt, másik 50%-át részben Budafokra telepítették, részben Nyugatra szállították el. (OL Z 213—5.) 114 Koós Antal az MKP XIV. kerületi szervezetének szervező titkára. 116 Rotter Lajos mérnököt a Danuvia üzemi tanácsa 1945. január 23-án megbízta az üzem műszaki vezetésével. 116 A Kereskedelmi osztály 1945 januárjában alakult meg az ózdi gyárigazgatóság mellett a munkásságnak élelmiszerrel való ellátása végett. Szénért és vasárukórt cserébe élelmiszert szerzett a környéken, majd tevékenységét később kiterjesztette a Tiszántúlra is. 117 A két testvérgyár közül az óbudai textilnyomó 1784-óta állt fenn, a kelenföldi fonó- és szövőgyárat a svájci WESPAG cég kölcsönének a segítségével létesítették 1923-ban. -