Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)
II. A bányák és a gyárak helyreállytása a termelés megindítása
és 10 daramarkolója, valamint a Mátra-vidéki kötélpálya leszerelése) még csak előkészítés alatt áll, mert anyag még nem érkezett be, kivéve a kötélpálya leszerelése, melyen Lőrinciben 1 főmérnök igazgatónk és egy másik beosztott mérnök, több szerelőnk, cca. 90 munkás dolgozik. A munka tempójával az Orosz Ellenőrző Bizottság is meg van elégedve. Fenti rendeléseken kívül már kevés szabad kapacitása marad a gyárnak. Az üzem keretén belül villamos futómacskát készítünk a Wohanka és Társa cégnek, a MÁV-nak hordókat és a Salgótarjáninak, MÁK-nak, valamint a többi bányáknak sínszeget. A csőgyár nagyon rosszul van foglalkoztatva, mert nincs anyaga. Az árakat az utánpótlási ár elvének figyelembevételével állapítjuk meg, de ez meglehetős nehézségeket okoz, tekintettel arra, hogy az árrendelet már megjelent, az alapárak megállapítása még nem történt meg. A végrehajtó bizottság sajnálattal veszi tudomásul, hogy a gyár a magánfeleket már nem igen tudja kiszolgálni, mert kapacitását a jóvátétel és az újjáépítés majdnem teljesen igénybe veszi, és főleg kifogásolja, hogy a csőgyár anyaghiányban szenved. Felkéri a vezérigazgatót, kövessen el mindent, hogy megfelelő mennyiséget tudjon beszerezni. Anyagellátás: Vezérigazgató bejelenti, hogy jelenleg a Rimától és Diósgyőrtől egyáltalán semmilyen anyagot nem kapnak, és kizárólag a piacon lehet beszerezni. A végrehajtó bizottság felkéri a vezérigazgatót, hogy lehetőleg vigyázzon arra, hogy a gyár anyagraktára ne csökkenjen, mert ma csakis ez a kalkulációs bázis arra, hogy milyen eredménnyel dolgozik a gyár, és amint nagyobb bevétel van, azonnal vásároljon anyagot akár termelésre, akár rezsianyagra. Szociális helyzet: Tóthvárady vezérigazgató beterjeszti a beszerzési csoport által eddig lebonyolított kiosztásokat, és közli, hogy jelenleg ez a legnagyobb terhe a vállalatnak, ezért is mindig meglehetős nagy, 3—4 millió pengő forgótőkére van szükség, amellyel az árukat beszerzik és szuccesszíve kiosztják az alkalmazottaknak. Jelenleg a beszerzési osztály 6 tisztviselő, 10 kiszolgáló és 3 segédszemélyzetből áll, amely létszám nem is csökkenthető, mivel oly sok adminisztrációt okoz a liszt, olaj, mák, melasz, ecet, kenyér, szappan és tüzelő: szén, fa kiosztása. Ugyancsak nagy ráfizetést jelent a gyár étkezdéje, mert az élelmiszerközpont mind kevesebb anyagot ad, és így a legtöbbet a piacról kell beszerezni. Jelenleg egy 2 fogásos ebédért P 6, —ot térít az alkalmazott, a gyárnak pedig cca. P 22-ben van. A végrehajtó bizottság több felvilágosítást kért különösen a ráfizetésekről, azután felkéri a vezérigazgatót, hogy a fenti keretekben továbbra is tartsa szem előtt ezeket a szociális szempontokat, mert a végrehajtó