Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)

II. A bányák és a gyárak helyreállytása a termelés megindítása

Az igazgatóság 1944. okt. 10. óta nem működik, az igazgatóság valamennyi tagja, Dobó János kivételével, a Vörös Hadsereg bevonulása előtt városunkat elhagyta,

319 a visszatértek igazolása még nem történt meg. A takarékpénztár mint tulajdonos képviseletében, és úgy is mint igazgatósági tag, Dobó János 1944 okt. havában a vállalat vezetője mellett nehéz, felelősségteljes munkát vállalt és végezte e mellett az elmenekült főtisztviselő visszatértéig a vállalat egész könyvelését és adminisztrációját is. Majd vállalatunk vezetőjének a rendőrséghez történt belépése, vagyis 1945. április 1. óta a vállalat értelmiségi vezetése és irányítása Kekezovich János műszaki gyárvezető működése mellett reá hárult. Dr. Drégely József úr rendőrségi kinevezéséig az üzemi bizottság hozzájárulása mellett szabadságot kapott. Kinevezése után fog nyilatkozni, hogy melyik állását tartja meg. Gyárunkban a munkások által választott üzemi bizottság még 1945 január havában megalakult, s azóta a vállalat vezetőjével teljes egyetértésben működik, úgyhogy a vállalatot érdeklő fontosabb személyi és üzletviteli ügyekben igazgatóság híján az üzemi bizottság határozott. Gyárunk üzeme jórészt a múlt évben munkába vett nyersbőrök további kikészítésére terjed ki, amely jelentős munka mellett még 1110 db marhabőrt, 1500 db sertés [bőrt], 1660 db birkabőrt vettünk munkába, s amelyeknek kikészítésével foglalkozunk. Az év elején cserzőanyaghiány miatt munkásredukciót hajtottunk végre, amely 16 nem szakmunkás elbocsátásával járt. Azóta 50 személyből álló munkáslétszámmal és 6 tisztviselővel foglalkozunk. Munkásaink munkabérüket a legnehezebb időkben is zavartalanul, hiány nélkül megkapták és munkabérük vásárlóértékét üzemi bizottságunk elosztása mellett olcsó élelmiszerekhez való juttatásokkal igyekeztünk pótolni. Ilyen irányú tevékenység a lehetőséghez képest a jövőben is legfőbb gondunkat fogja képezni. Már az év első felében legfőbb törekvésünk az volt, hogy a bekövetkezett cserzőanyaghiány miatt elmaradt katonai cikkek helyett olyan bőröket gyártsunk, amihez a meglevő cserzőlevek jól felhasználhatók, és emellett az elkészült árukkal, főként gépszíjakkal, varrószíj bőrökkel a városunk[beli] és környékbeli meglevő üzemeket ellássuk és ezzel az újjáépítés ügyét hathatósan szolgáljuk. Gépszíjakkal és varrószíjakkal a hozzánk fordult számtalan üzemet megelégedésre szolgáltuk ki. E mellett gyártottunk és eladtunk a Szeged és környékbeli piac részére disznóbőröket, juhbőröket, hasításokat, majd később felsőbőröket és talpbőröket is. Az eladott bőrök ellenértéke 3 065 109 pengőt tett ki, amely bevétel az egybeállított félévi üzleteredmény tanúsága szerint fedezte a nyersbőr-, cserzőbőr-, zsiradékos vegyianyag-utánpótlásunkat, összes munkabérünket és rezsiköltségeket, amelyek üzleteredmény-számlánkban részletesen fel vannak sorolva,