Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)

II. A bányák és a gyárak helyreállytása a termelés megindítása

nyomja a roncsot a híd alól, és a roncsokra épített híd is a vízbe borul. A Dnyeperen ez kétszer is megtörtént. Ezek után ismerteti a hidak elkészítésének lehetőségeit. Az ostrom után a szakminisztérium általános szemrevételezést tartott a hídroncsok helyzetét, a pótlandó alkatrészek méretét és mennyiségét, valamint nem utolsósorban a pillérek állapotát illetőleg. Nem lehet ugyanis hidat szerelni a pillérekre addig, amíg megállapítást nem nyert, hogy a pillérek épek-e vagy sem, nincsenek-e bennük belső repedések, rongálódások az óriási robbantások folytán. A kívülről semmi jelből nem konstatálható belső vérzésekhez hasonlítja ezeket az esetleges belső rongálódásokat. A minisztérium szakértői a vizsgálatok során lehetségesnek találták a Ferenc József-híd helyreállítását, valamint szóba került az újpesti híd felépítése, bár sok tekintetben könnyebb új hidat építeni, mint egy összerombolt hidat helyreállítani. Az újpesti hidat illetőleg szerencsésebb a helyzet, mert a pillérek munkálatai befejeződtek, a pillérek majdnem teljesen épek, a híd tengelyében nem fekszenek roncsok. Viszont olyan mennyiségű vasanyagra volna szükség a hídhoz, amelyet jelenlegi vasgyártási kapacitásunk nem bír el. Nyílásonként öt-hatszáz tonna vas kellene, összesen 2500—3000 tonna. A háború utolsó fázisa előtt csak egy igen jelentéktelen mennyiség készült el ebből a vasszükségletből. A 2500—3000 tonna vasanyagot ma nem lehet produkálni. Ezt a lehetőséget tehát el kellett ejteni, és meg kellett vizsgálni a Ferenc József-híd helyreállításának lehetőségét. Ennek a hídnak helyreállításához 2220 tonna vas kellene. A Közlekedésügyi Minisztérium reméli, hogy 700 tonnát fel tud használni a többi híd roncsaiból. Gyártani kellene tehát 1520 tonnát. Ezt az ózdi és diósgyőri hengerművek dolgozzák fel. Információi szerint a megrendelés megtörtént, és a jóvátételi szállítások mellett is lehetőség fog nyílni ennek a mennyiségnek kitermelésére, hacsak ma még előre nem látható és erőinket meghaladó momentumok nem merülnek fel. Még az ősszel sor kerül a budai lerogyott hídrész felemelésére. A középső rész kb. 20 méteres mélységbe zuhant, kiemelési lehetőségéről egyelőre nem lehet pozitív adatokat szolgáltatni. Búváranyagunk nagy része is megsemmisült a háború alatt, felszerelés nincs. A Ferenc József-hidat illetőleg tehát nagyban és egészben biztató a helyzet, és ha el nem hárítható akadályok közbe nem jönnek, remény van arra, hogy a híd a jégzajlás idejére forgalomba kerülhet.

308 Ebben azonban olyan mértékben bízni, hogy ez legyen az egyetlen megoldás, nem lehet. Másik megoldásról is kell gondoskodni, amely biztosabb kilátásokat nyújt. Egy szükséghíd építésénél elsősorban a faanyag jön tekintetbe. De nem lehet elhanyagolni azt sem, hogy van-e olyan gyártási kapacitás, amely lehetővé tenné, hogy vasszerkezettel könnyebben fel